2016. február 10., szerda

Valóra válik egy álom

A fércműveken - és persze a családon :) - kívül van még egy nagy szerelmem, a magyar retro porcelánok gyűjtése. Azért vagyok itt kevesebbet, mert a másik témában hamarosan valóra válik egy rég dédelgetett álmom. Kiállítás nyílik a gyűjteményemből, ami a maga szerény módján szeretné bemutatni az 50-60 évvel ezelőtt dolgozó tervezőket, akiknek a neve lassan a homályba vész. Nagy példaképeim, a kutatásaim során sokukkal találkoztam, beszélgettem. A kiállítás előreláthatólag 25-én nyílik majd meg, de természetesen hozok majd hivatalos meghívót is a pontos helyszínről és időpontról. :)


2016. január 7., csütörtök

2016 is elkezdődött

Úgy rohant el az előző év, hogy szinte észre sem vettem. Persze rengeteg dolog történt, de valahogy egy csettintésnyi időnek érzem. Ahogy azt is, hogy már ebből az évből is ez a 7. nap. Hihetetlen. 
Mivel az ünnepek alatt a - számomra ideálisnak mondható - pihenés nem jött össze, gondoltam majd januárban bepótolom, amikor a gyerekek már iskolában vannak. És most valahogy két tűz között vagyok, mert elmondhatatlanul szeretnék legalább egy hetet láblógatni, de közben már zubog bennem a tenni vágyás, készülnek a listák a teendőkkel és persze idén is szeretnék egy-két újdonsággal szolgálni. Miattatok és magam miatt is. 


Időközben ez a tervezős papír is betelt, pedig csak a legsarkosabb pontokat írtam le. 
Az első legfontosabb feladat a webáruház gatyába rázása lesz. Az elmúlt másfél évben rengeteg termék került fel és szeretném egy kicsit aktualizálni, egyszerűsíteni a kínálatot, hogy helyet kapjanak majd a legújabb kedvencek. Mert szerencsére még mindig szeretitek, amik a fércművek műhelyében készülnek és ez mindig megadja a további lökést. :)

2015. október 5., hétfő

2015 Őszi - téli katalógus

Nem tűntem el, és egek hányszor megfogadtam, hogy blogolok, de muszájból nem megy semmi. Illetve a szerelem blogolás máshová szólított. 
A munka viszont halad, fércek - ugyan kisebb számban - de készülnek, ékszerek pedig továbbra is töretlenül. Jó ideje készültem az őszi - téli szezonra. A tervek már régóta készen voltak fejben, papíron, aztán jött a feketeleves, mert a megvalósítás közben hiba csúszott a számításokba és hirtelen - természetesen az utolsó pillanatok egyikében - mindent a nulláról kellett kezdeni, illetve nulláról építkezni a kevés használható téglából. Nagyon életszerű, ugye? :) 
A határidő még mindig nagy múzsa, az októberi WAMPra szerettem volna mégis újdonságokkal előrukkolni, úgyhogy fogadjátok szeretettel az idei őszi - téli katalógust és ígérem, hogy még jelentkezem idén újdonságokkal. 

2015. március 3., kedd

Van kedvetek nyuszkót varrni?

Közeledik a Húsvét és gondoltam varrjunk közösen nyuszkót.



Lépésről - lépésre láthatjátok a tennivalókat és ha időben elkezditek, akkor Húsvétra kedves meglepetés készülhet valakinek. :)

Hozzávalók:

2 db A/4-es méretű krém vagy fehér színű filc lap
krém vagy fehér cérna
fekete hímzőfonal - kb. 1,5 m
olló
fekete tűfilc
töltőanyag
sablon


1.lépés

Vágjuk ki a sablonből a nyuszkó körvonalát.

Szabjuk ki a nyuszkó körvonalát a 2 db A/4-es filc lapból. 


2. lépés

A sablonon található pofit rajzoljuk át a filcre vékony tűfilccel.

Tipp - kb. 2 centinként szúrjuk át a sablonon lévő pofi körvonalát a filccel, majd kössük össze a pontokat. Így biztos fércnyuszkó pofi fog kirajzolódni.

3. lépés

Ha készen vagyunk vele, kis öltésekkel hímezzük ki a pofit fekete hímzőfonallal. 


4. lépés

Már el is érkeztünk a nyuszkó összevarrásáig. Nagyon egyszerűen, fércöltésekkel öltögessük körbe a figurát. 3 miiliméterenként öltögessünk fel-le. Kezdők is bátran nekiláthatnak. 


Tulajdonképpen külön lépésként kellene feltüntetnem, hogy utána tömjük ki a figurát, de ez inkább párhuzamosan történik a 4. lépéssel.  Utólag elég nehéz a mancsokat és füleket kitömni, úgyhogy varrás közben folyamatosan tömni kell a figurát. 

Jó kérdés, hogy mivel?

Hobbi boltokban lehet kapni babatömő anyagot. Ezt is használhatjuk, de lehet, hogy olcsóbb az Ikeában venni egy párnát és annak a tömőanyagával dolgozni. Ha még ez sem szimpatikus megoldás, akkor vattával is megoldható, de hátránya, hogy nagyon szöszölődik és hamar összeesik. 


Ha minden jól ment, akkor végül egy vidám nyuszkó kerül ki a kezünk alól.

A natúr kis nyuszkót öltöztethetjük, masnit köthetünk a fülére, de az ügyesebbek megpróbálkozhatnak a répasállal is.


Ha kedvet kaptatok, nincs más teendőtök, minthogy letöltsétek a sablont és nekilássatok. 

Nagyon boldoggá tesztek, ha majd megosztjátok milyen nyuszkók kerültek ki a kezetek alól. 

Jó húsvéti készülődést mindenkinek! :)

2015. február 16., hétfő

7 éves

Szinte a fércművekkel együtt nőtt fel, épp egy kicsivel több csak ő. 7 éves szülinapot ültünk ma.


Vannak kikerülhetetlenül fiús dolgok, aktuális rajzfilmfigurák, de azért valamit a múltból is szerettem volna ajándékozni.


Nagy kütyü király és korábban már többször vonzották az írógépek. Sikerült olyat szerezni neki, amilyenen a nagypapája is írta a könyveit.


Van fűtésünk, a sapka és a többi azért van rajta, mert nyomokat követve jutott az ajándékokhoz és az utolsó nyom a kertből vezetett a házba. :)


Azt hiszem minden jól sikerült. :)

2015. február 11., szerda

Pasztellek

Már januárban megérintett a tavasz, mert csupa csajos, rózsás dolgot rendeltek egy boltba. Azóta még többet. Nem mondom, hogy mindig fekszik ez a stílus, de a téli szürkeségben - puha fehérség híján - nagyon jól esett ez a fajta színterápia. És akkor itt a nyakunkon a Valentin-nap, ha ünnepli az ember , ha nem. Tavaly az élénk piros ugrott be róla elsőként. Idén - biztos az előzmények hatására :) - pasztell leánykérő gyűrűk gurultak ki a kezem alól. Idén nekem ilyen puha a szerelem, nem harsány vörös. 


Az asztalomon sokszor hasonló a látvány. Még a szokásos fehér csomagolás is csajosodott, tavasziasodott egy kicsit. 



2015. február 5., csütörtök

Hétköznap

Most pár tündérke lábadozik mellettem, ki ezért, ki azért, de így van idő rajzolgatni, komótosan varrogatni és néha pihenni napközben. 


Milyen klassz, ha véletlenül felborul egy kis doboz és mindehol mozgószemek lesznek:


Vagy csak úgy firkálunk, fiús dolgokat:


Ambrus elirigyli a szépen írást és kipróbálja a töltőtollamat:
(elsős)


Nekem pedig végre van időm összeöltögetni a nyuszkót, ami most éppen egy hete várt befejzésre, de ez egy sorozat kezdete, amit 6 éve vettem először a fejembe. De erről majd később. :)


2015. február 2., hétfő

Egy párhuzamos univerzumban...

van nekem egy másik életem is. Simán ki tudnám tölteni a napi 24 órámat evvel is. De ebben a dimenzióban csak lecsippentek a munkanapokból, hogy evvel is tudjak foglalkozni. 
Korábban már írtam a fércművek melletti hobbimról. És most mutatok egy kincset:



Igen, ez kincs, ne tessék mosolyogni. :)
Másnak valószínűleg csak egy régi, kopott iratrendező, de nekem hihetetlen - feldolgozandó - információ halmaz. 



Jegyzökönyvek.
Zsűrizett tervek, amik aztán majdnem minden családban a polcokra kerültek. A 60-as évek végétől. A formák közül sok ismert. A tervezőket viszont sokszor homály fedi. Ebben segít nekem ez az iratrendező, csak legyen rá időm. 


Mai öröm rovatunkat olvasták. :)

2015. január 31., szombat

Évforduló

2008 végén indult a fércművek története, de amitől a valós indulást számolom, az tulajdonképpen a blog indulása, 2009 február 1-je. Döcögősen indult, de hamar a mindennapok részévé vált és nagy örömömre szép lassan másoknak is. A nosztalgiázás közben elméláztam hova tűnt a blogolás iránti tűz belőlem, mert az utolsó évben egyszerűen nem volt kedvem írni. Hogy történhetett? Már miért nem érzem a késztetést, hogy mindent dokumentáljak itt is? Persze magyarázat van rá, hiszen itt a Facebook, a gyors posztok és gyors kommentek világa és legtöbbször ennyire marad energia a fércművek egyéb teendői mellett. 
Örülök, hogy sokan követnek itt és ott is, de tény, hogy a blogolás személyesebb hangvételű műfaj. 
Vissza kell találnunk egymáshoz, 2015-ben sokkal több blogbejegyzést tervezek.
Mert 2014-ben is történt említésra méltó. Nem kevés. 

A teljesség igénye nélkül:

A Facebook-on ez a kép kapta idén a legtöbb lájkot. 
Egy januári reggelen ez várt lent a nyomtatnivalók előtt. A férjemtől. :)


Ez a szép piros bőr sokatok kedvence volt, mert év végére el is fogyott. Jó hír, hogy nagyon hasonlót találtam most januárban, úgyhogy idén februárban is lehet szeretni.


Márciusban nagy örömömre egy kicsit hozzájárulhattam egy Janikovszky Éva esthez és szerencsére idén folytatása következik. :) Köszönöm Móni a rám gondolást!


Ebben a hónapban több sajtótermékben volt említés a fércművekről. Boldogság. :)

Mert kezembe vettem a sorsomat:


Kiszúrták az alternatív kokárdáimat a Népszabadságnál:


És még mindig a nemzeti ünnep vonzásában a Nők Lapjában:


Kis csúszással áprilisban készen lett a tavaszi katalógus. Szerettétek, szeretem.
(Még ma is járt nálam valaki, aki ebből kért ékszert, de legalábbis innen ihletődve.)


Nagyon csajos összeállításban ismét a Nők Lapjában a tüll rózsás gyűrű. 


Sőt, még kamera is forgott a műhelyben tündéri kislányokkal. Köszönöm Luca az élményt! :)
(Ne izguljatok volt profi operatőr, de Ambrusnak ki kellett próbálnia. )



Már a nyakamon volt a nyár, úgyhogy júniusban megérkezett a nyári katalógus. Szerettétek, szeretem. :)


Fanni elvitte nyaralni az ékszereket és egy jó kis sorozatot indított el. Remélem idén is folytatjuk. :)

Dolce Vita Rómában.


Júliusban kis családunkban javultak az ivararányok, amikor két kislány cicát fogadtunk be egy autó alól. Azóta kikupálódtak és Enikő keresztmamájuk remek ötlete nyomán Gréta és Garbó néven lettek anyakönyvezve. 


Augusztusban már javában zajlottak az őszi előkészületek. Már amennyire lehetett két energiabomba mellett - és itt most nem a cicákra gondolok...éljen a nyári szünet. :)

Újra előkerültek kedvenc tollszáraim, sőt még kalligráfia tanfolyamon is jártam Boginál. 


Szeptemberben már belelapozhattatok az őszi katalógusba.


Októberben a sünik voltak a kedvencek:


Nagy újdonság volt októberben, hogy elindultak kis műhelyemben a workshop-ok. Nagyon élveztem és a visszajelzések alapján a résztevevők is. Csodálatos ékszerek készültek, sok inspirációt kaptam a résztvevőktől. A téli két alkalom után, már januárban is volt egy alkalom és folytatása következik, legközelebb február 28-án, de erről még lesz szó. 



Novemberben a Funzine összeállításában találtam férc ékszereket. Hurrá!

 

Kedvenc zsebrémeim csomagolása megújult, már igazán megérdemelték több mint 5 év után. 


Drága Rudim decemberben a csomagolásra ugrott:


Az év vége mindig különösen sűrű, nem is hittem, hogy Karácsony előtt készen lesz a téli katalógus, de sikerült:


Nincs december adventi licit nélkül. Idén 4. alkalommal lehetett licitálni és több mint 190.000 ezer forint gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 4 évben több, mint 1.000.000 forintot sikerült együtt összegyűjtenünk. Szerintem ez egyedülálló és mindenki aki részt vett benne tevékenyen vagy csak megfigyelőként büszke lehet erre. Hamarosan mutatom, hogy ki vagy kik kívánságát sikerült teljesíteni.


A decemberi őrület - mert az! :) - közepette mindig kétségeim támadnák, hogy az itthoni Karácsonyra marad-e elég idő, kedv, energia és nekem talán az maga a csoda, hogy a végén mindig utolér AZ ÉRZÉS. Hogy Karácsony van. És boldogság. És teljes leengedés...



...amiből nagyon nehéz visszarázódni januárban, de talán már jó úton haladok. 

Mert 2014 végére bizony elfáradtam. Nem csak fizikailag, Hirtelen nagy-nagy ürességet éreztem a fércművekkel kapcsolatban. Azt nem mondanám, hogy belefáradtam, de az biztos, hogy el. Szinte minden évben fogadalom, hogy jobban beosztom az energiáimat, az időmet és a jókedvemet, de az élet valahogy mindig elsodor. Remélem idén sikerül sok régi ötletet megvalósítani. 
Sokkal többet szeretnék a figurákal foglalkozni, nagyon sok tervem van velük. 
Az ékszereknél a legszembetűnőbb változás az lesz, hogy 4 katalógus helyett "csak" kettő lesz, tavaszi - nyári, őszi-téli. Mivel az elsőtől az utolsó simításig mindent én végeztem rajtuk, rengeteg időt elvett a készítésük. Így majd marad másra is energia a köztes időben. 

Hogy mit kívánok 2015-re?

Sok kellemes percet, jóleső fáradtságot kész munkák után, bírható terheket, kedves mosolyokat, rengeteg pipát az 'idéneztmegkellcsinálnom' listán.

Nektek is ezt kívánom! :)

Nagyon köszönöm, hogy vagytok és a lelkesedésetekkel ti is toljátok a fércművek szekerét.



2014. november 26., szerda

39. nap

Általában kitartó vagyok. Vagyis bizonyos dolgokban. A kötelezőt nem szeretem. Akkor sem, ha magamnak adom ki a feladatot. Talán ezért bicsaklott meg a 100 napos project. Vagyis dehogy, hiszen ki írta elő, hogy egymást követő napokon írjak? :) Szóval folytatódik, ki tudja milyen rendszerességgel...

Az elmaradozás idejére tehető, hogy elkezdtem dolgozni a téli katalóguson. Ilyenkor ez a tevékenység mindet visz. Időt, figyelmet, energiát. Ennek a súlyát nagyon éreztem, mert úgy döntöttem, hogy ebben a formában ez az utolsó. Kell egy kis frissítés, valami más. Ez a 9. katalógus. Szépen összefoglalja a szezonokat, de jövőre egy más megközelítéssel is megpróbálkozom.  Így különösen izgultam. Mindegyik előtt ott volt a mázsás kő a szívemen, hogy vajon tetszik-e, de szerencsére mindig hamar legördült, mert szerettétek őket. :) Szeressétek ezt is, aztán jövőre más szisztéma szerint mutatom majd be az újdonságokat, illetve másból készül majd katalógus.


katt a képre

2014. október 8., szerda

38. nap

Ma ezt a gyűrűt kellett volna viselnem:


És nem, nem akarok róla beszélni. de idén mégsem megyek Londonba...

2014. október 7., kedd

37. nap

Tulajdonképpen az egész napot el tudnám tölteni macskául. Felkelnék enni, visszaaludnék, ebéd körül eszmélnék, mennék két kört, majd folytatnám a pihenést. Délután egy kicsit talán játszanék, egészen vacsoráig, este buli a haverokkal a csillagok alatt, aztán persze alvás. Ehelyett minden nap végignézem, hogy ők ketten ezt művelik. És persze egész nap csattoghatna a gép, mert olyan pózokat találnak maguknak. :) Igen, igen, irigykedek rájuk, na. :)


2014. október 6., hétfő

36. nap

Ma nem saját képet hoztam. Szembejött egy kiállítás és eszembe jutott, hogy azért szeretném megnyerni a lottó 5-öst, hogy ilyen pillanatokban azt mondhassam, hogy irány a reptér, megnézem és már jövök is haza.  Rómában nyílt egy kiállítás Henri Cartier-Bresson képeiből. Most megnézném. 


Rue Mouffetard

Ez a kép régi kedvenc, egy borkereskedés kirakatában volt évekig a Ráday utcában. 
Ez a mosoly... szerintem jobb, mint a Mona Lisáé. 

Ja, és ő mondta, hogy az első 10.000 képed a legrosszabb. Úgyhogy van remény, azon túl vagyok, jöhetnek a jók. :)

Oyan jó, hogy ő beszél a képekről: