Azt hiszem többször utaltam rá, hogy az elmúlt év kapcsán van mit végig gondolnom. Nagyon hosszan tudnék írni arról mi minden történt, de akik végig olvastak, úgyis képben vannak. A többieknek is ott a lehetőség, hogy megnézzék honnan hová jutott a blog (is). :)
Az egész úgy indult, hogy a gyerekekről és az általam készített dolgokról akartam valami dokumentációt. Nem gondoltam volna, hogy ebben kitartó leszek. (Korábbi naplóírási kisérleteimből kiindulva. :) ) Ahogy azt se, hogy családtagokon, barátokon kívül bárkit érdekelne, amit írok.
A Meska is egy próbálkozásnak indult és már több fázison túl van. Az első lépés az volt, hogy de jó lenne, ha valakinek tetszenének, amiket készítek. Aztán jött az a fázis, amikor megörültem a felismerésnek, hogy ez a hobby már eltartja magát és megtérül az anyagköltség. Később, szép fokozatosan egyre nagyobb lett az érdeklődés és eljutottam a vásárba, hogy szemtől szembe áruljam a portékát. Egyik nagyobb élmény volt, mint a másik. Sokszor írtam és sokszor elgondolkodtam, hogy kell-e ezt ennyiszer, de mégis leírom, mert fontosnak tartom, hogy nagyon sokat köszönhetek Nektek olvasóknak, barátoknak, vásárlóknak, kedves ismeretlen ismerősöknek. Mert ha Ti nem vagytok, akkor a sok-sok kétség között biztos lett volna egy pont, amikor abbahagyom. Az éremnek - sajnos - két oldala van. Nagyon sok energiámat és időmet felemészti a Fércművek. Megpróbálom a szabadidőmben intézni a dolgokat, de ez ilyen tempó mellett, ami az utóbbi hónapokban jellemző volt, nem megy. Az egy eset, hogy szalad a lakás és nincs vasalt ruha, de a gyerekekre több idő kell. Úgyhogy elhatározásra jutottam. Nem kell megijedni, eszem ágában sincs abbahagyni a fércművekezést.
Még egy évem van, hogy Ambrussal és persze Barnussal itthon legyek. Ez nagyon rövid idő. Szeretnék valami egészséges egyensúlyt kialakítani, amibe belefér a munka is és a gyerekekkel töltött idő. Amíg ez a rövidke idő tart, addig nem vállalok megrendeléseket. A saját tempómban szeretnék kreatívkodni mindenféle stressz és külső megkötés nélkül. Úgy érzem, hogy még egy ilyen évem van, utána így vagy úgy, de bedarál a munka, azon már nem lesz mit gondolkodni. Természetesen a korábban megbeszélt dolgoknak mielőbb próbálok eleget tenni. :) Remélem megértitek és nem okozok nagy csalódást.