2009. március 19., csütörtök

The show must go on

Előre is elnézést az angol címekért, de ez szakmai ártalom. Imádom a magyar nyelvet, de az angolt is és néha az áll hozzám közelebb. Sorry. :) De persze lehetett volna a post-nak magyar címe is: Borúra derű :)

Tegnap és előtte még elég borúsan láttam a helyzetet. Betegség is, számla mizéria, de lassan megoldódik minden. Ma már megkérdeztem melyik nyomtatványt kell kitölteni az adószámhoz és holnap reggel ott kezdek, mert ha meg lehet oldani, juszt se szeretném abbahagyni. Inkább kérek majd én is mindenhol, mindenről számlát. Szóval ha olyan egyszerű az elszámolás, ahogy a Meska blogban olvastam, akkor az menni fog. Úgyis elhatároztam, hogy a bevételt fogom alapanyag vásárlásra költeni, így meg biztos a null szaldó, vagy közeli. :)

És hogy ma mi hozta meg a jó kedvemet? Hát persze, hogy egy kedves vásárló. Akivel úgy alakult, hogy közel lakunk és ő eljött a nyuszkókért és egyebekért és ha már itt járt még megtetszett neki a kedvenc gyerek mobilom, azt is kérte. És ha még ez sem lenne elég, meglátta a szatyrokat- a fiúk szétdobálták a lakásban - kérdezte, hogy ilyeneket varrok-e, mert ez:



tetszik neki. Ez az egyik első próbálkozásom és a most rajta látható kitűző/dísz cafatokban lógott rajta, mert Ambrus szétszedte, de megbeszéltük, hogyha újra elkészítem, akkor mehet a Meskára. :)
Az asztalon hevert néhány kiszabott szatyornak való. Abból is kiválasztott egyet, úgyhogy varrnom kell. :)

Szóval marslakók nem születtek, de újra megjött a kedvem. Megyek is nyuszikat hímezni a szatyrokra. :)

Mindenkinek köszönöm a tanácsokat és a bátorítást is!

7 megjegyzés:

Enikavics írta...

Boldogan olvasom az angol és magyar lelkesedő sorokat egyaránt! Nagy bajban vagyok, mert elgondolkodtam hogy miket szeretnék tőled kérni.. de lehet könnyebb dolgom lenne ha úgy nézném mit nem szeretnék, mert olyan meg nincs!:) Ölel: Enikő

Fércművek írta...

:)
Küld a listát, már csak az idővel van gondom. :)

Zsukka írta...

Én is annyira hasonlóan érzem magam :o)! Tegnap éppen zárni akartam, már megírtam a bejegyzést, amikor vásárolt tőlem valaki a Meskán, úgyhogy gondoltam, most nem illik bezárni így hirtelen. Aztán ma reggel is bizonytalankodtam kicsit, és ma is vásárolt valaki :o). Aztán délután még jött két rendelés. Úgyhogy én is megyek az adószámért (bár eddig is tudtam volna számlát adni családtag által, ha kellett volna) :o)!
Egyébként meg én azoknak a pénzügyes ismerősöknek hiszek, akik szerint az Apeh nem így vizsgálódik, meg a Meskás lányoknak hiszek, akik nem tudnak Apeh-ellenőrzésről a felhasználóik körében, ha meg ebben a pár napban mégis rendelne tőlem (?) az Apeh (persze álnéven, fiktív számláról utalva a pénzt, ahogyan az az Apehnél szokás) akkor kifizetem azt a néhány ezer forintot, azután a néhány eladott termék után, egye kutya :o)))

szarvasmici írta...

Nagyon örülök Csajszik!
Olyan borús a hangulat itt a blogrengetegben. És én azt hittem egyedül kószálok optimistaként. Nem kell megijedni egy kis kihívástól. Én is megyek holnap adószámért, legfeljebb bevonatom, ha nem jön be a számításom. De miért ne jönne be?
Egyébként komolyan mondom, hogy az volt az érzésem, hogy valaki szándékosan rémhírt keltett. Még hogy százezer forintos bünti néhány száz forintos eladás miatt? Az APEH sem piskóta, tudom, de kizártnak tartom, hogy ilyen kis halakat fogdosson össze. És ekkora büntit szabjon ki?!?!?!?!
Na akkor hajrá mindannyiunknak! Aztán meg majd lehet fércdekorálni a számlatömböt! ;)

Fércművek írta...

Az is jó ebben a blogolósdiban, hogy mindig rájössz, nem vagy egyedül - sem a bajoddal, sem az örömöddel lsd. munka, család, hobbi :)

Fércművek írta...

:))) Mi például egy könyv segítségével már sokféle papír repülőt tudunk hajtogatni. :)

anuka írta...

SZUPER!!!!!! Csajok! Az élet lényege megint sikerült Nektek! Azaz eggyel többször fölállni, mint ahányszor elesel. Gratulálok és sikongatva örülök! Várom az újabb csodákat !!!! ;)