2009. április 4., szombat

Szatyor hegyek

A mai termés:



Most valamiért nagyon szenvedtem velük. :( És el is ment ma a kedvem minden mástól, úgyhogy elmentem pincét pakolni. Világ életemben volt szobám, aztán megszülettek a manók és én átadtam a birodalmamat. Azóta is nagyon hiányzik, a házban igazából nincs esély kialakítani egy kényelmes "csakenyém" sarkot és már nagyon elegem van, hogy mindig össze kell pakolni vagy mindenki átesik a dolgaimon, ha készítek valamit, úgyhogy marad a pince. Önkéntesen száműzöm magam és a kreatív dolgaimat, mert ez így nem állapot. Senkinek. Azért ennyire nem szomorkodom igazából, mert így lehet agyalni a saját hobbi szobámon. :)) És agyalni jó. Ha tíz év múlva készen lesz, megmutatom. :))) Egyébként Ti hogy oldjátok meg a kreatívkodást? Valahogy nem hinném, hogy mindenki olyan szerencsés hogy külön hobbi szobája legyen. :( De cáfoljatok meg!! Akár képekkel is. :)

7 megjegyzés:

Babra írta...

Én a nappaliban a kanapén szoktam szétpakolni:) mert ugye az a baj, hogy szépen lassan mindent szétpakolok, akkoris ha csak egy apróságot akarok fűzni...De már gondolkodom egy kisebb gyöngyfűzőasztalon! Ha meglesz, megmutatom!

kiseri írta...

49 négyzetméteren azt hittem, nincs esélyem és VAN! Nem kellett hozzá lakberebdező sem, csak egy galériaágy Jakabnak és egy csipetnyi önzés... szép lassan kiszorítottam a gyerekjátékokat(csodák csodája: elférnek egy polcon is!) és belaktam az ágy alatti teret. Mostmár 3 gépem is elfér meg minden anyagom(előtte a padlásra másztam fel érte), és Jakab nagyon szereti, amikor lefekvéskor lent zakatolok az ágya alatt, dúdolgatva... azt mondja, kisbabának érzi magát újra, amikor csak a rázkódó-zötykölődő babakocsiban aludt el, lehetőleg macskaköves úton...:)
Hát kérem, egy galériaágy sok helyet szabadít fel! Ja, és egy régebbi bejegyzésemben talán van róla kép. Nem tudom.

Lidércke írta...

Hű, de termékeny napod volt! :)
Hasonló gondokkal küzdök. Az étkezőasztalra pakolok ki, de nem szeretem. Gondolkodok, hogy oldjam meg, de még csak pincénk sincs... :S :) Amúgy nem kicsi a ház, csak belaktuk minden m2-ét, üres szoba meg pláne nincs.

Zsukka írta...

Nekem a konyhában lett egy külön kis asztalom (az amúgy is az én birodalmam :D), amin a varrógép van, fölötte két kis polcon a hozzá tartozó cuccok. Mondjuk a konyhaasztal így is mindig terítve van, szabni máshol nem tudok. De nekünk viszonylag nagy konyhánk van, ez egyéni adottság...

szarvasmici írta...

Sajnos nálunk is az a helyzet, hogy vagy anya varr, vagy eszünk. Ez abból a szempontból is igaz, hogy ha varrok, akkor nem főzök, és ugye hely se lenne hozzá. Persze kaja akad ilyenkor is, mert van Apa, de ugrik a közös étkezés. Van viszont szösz, anyagcafat, tű a földön, meg cérna, és ez, meg az, és mindezt a lakás létező összes pontjára széthordja az ebünk. És ezek a velem együtt lakó kis és nagyobb, meg még nagyobb pasik imádják, ha varrok. Rettentő érdeklődéssel követik, amit csinálok. Én vagyok ugyanis a lakás középpontjában (szinte), és bármerre mennek, észen kell lenni, hogy keresztül ne essenek rajtam, vagy a dolgaimon. Különösen az olyan esetekben, mint ami az elmúlt két hétben történt velünk, és amiről majd beszámolok már lassan, mert kezdek visszatérni önmagamhoz.
És annak meg örülök, hogy hiányoztam. Illetve ha ez Neked kellemetlen volt, akkor nem annyira, de a magam szempontjából jólesett, és köszönöm!

ZsuKa írta...

Étkezőasztal, mini étkezővel, állandó jövésmenésben... Soxor fejben vagyok mindössze kreativ... :(

ZeKa írta...

az én varrógépem egy számitógéppel, két irattartóval, pár tanulnivalóval és jegyzettel valamint egy lámpával osztozik egy kisebb íróasztalon. a filcek, anyagok és egyéb kellékek az 56 nm egyéb zugaiban, könyvespolcon, szekrényekben találtak "helyet"...