2009. december 31., csütörtök

BUÉK

A boldog új évet is egy jó kis sablonszöveg, de most tényleg boldogabbra vágyok és kívánom mindenkinek! Örülök, hogy megismertelek Benneteket, ezt az egész világot és tudom, hogy semmi sem tart örökké, de azért még egy-két ilyen blogos évet kívánnék magunknak! :)


(kép a netről)

Ma szorítsatok, mert nálunk szilveszterkor van a pótkarácsony a barátokkal és most úgy jött össze a dolog, hogy én főzöm a válságmenüt. Emlékeztek, ez a 4000 forintból komplett vacsorát 5 felnőttnek kihívás. :))) Persze megoldhatnám lencsével és virslivel, csak akkor nem kapnék pontokat. :) Megbeszéltük, hogy nem vagyunk babonásak - eddig sem lettünk gazdagok a lencsétől - , neccesen, de belefér a csirke a keretbe, úgyhogy ha délután elmennek a gyerekek nagymamához szilveszterezni, akkor én elkezdek konyhatündérkedni. Ha lesz mit mutatni, akkor mutatom majd jövőre, sőt még a férjem vacsorájával is adós vagyok e terén.

2009. december 29., kedd

Elhatározós

Azt hiszem többször utaltam rá, hogy az elmúlt év kapcsán van mit végig gondolnom. Nagyon hosszan tudnék írni arról mi minden történt, de akik végig olvastak, úgyis képben vannak. A többieknek is ott a lehetőség, hogy megnézzék honnan hová jutott a blog (is). :)

Az egész úgy indult, hogy a gyerekekről és az általam készített dolgokról akartam valami dokumentációt. Nem gondoltam volna, hogy ebben kitartó leszek. (Korábbi naplóírási kisérleteimből kiindulva. :) ) Ahogy azt se, hogy családtagokon, barátokon kívül bárkit érdekelne, amit írok.
A Meska is egy próbálkozásnak indult és már több fázison túl van. Az első lépés az volt, hogy de jó lenne, ha valakinek tetszenének, amiket készítek. Aztán jött az a fázis, amikor megörültem a felismerésnek, hogy ez a hobby már eltartja magát és megtérül az anyagköltség. Később, szép fokozatosan egyre nagyobb lett az érdeklődés és eljutottam a vásárba, hogy szemtől szembe áruljam a portékát. Egyik nagyobb élmény volt, mint a másik. Sokszor írtam és sokszor elgondolkodtam, hogy kell-e ezt ennyiszer, de mégis leírom, mert fontosnak tartom, hogy nagyon sokat köszönhetek Nektek olvasóknak, barátoknak, vásárlóknak, kedves ismeretlen ismerősöknek. Mert ha Ti nem vagytok, akkor a sok-sok kétség között biztos lett volna egy pont, amikor abbahagyom. Az éremnek - sajnos - két oldala van. Nagyon sok energiámat és időmet felemészti a Fércművek. Megpróbálom a szabadidőmben intézni a dolgokat, de ez ilyen tempó mellett, ami az utóbbi hónapokban jellemző volt, nem megy. Az egy eset, hogy szalad a lakás és nincs vasalt ruha, de a gyerekekre több idő kell. Úgyhogy elhatározásra jutottam. Nem kell megijedni, eszem ágában sincs abbahagyni a fércművekezést.
Még egy évem van, hogy Ambrussal és persze Barnussal itthon legyek. Ez nagyon rövid idő. Szeretnék valami egészséges egyensúlyt kialakítani, amibe belefér a munka is és a gyerekekkel töltött idő. Amíg ez a rövidke idő tart, addig nem vállalok megrendeléseket. A saját tempómban szeretnék kreatívkodni mindenféle stressz és külső megkötés nélkül. Úgy érzem, hogy még egy ilyen évem van, utána így vagy úgy, de bedarál a munka, azon már nem lesz mit gondolkodni. Természetesen a korábban megbeszélt dolgoknak mielőbb próbálok eleget tenni. :) Remélem megértitek és nem okozok nagy csalódást.

2009. december 27., vasárnap

Újév előtti újévi fogadalom

Az új évet úgy szeretném kezdeni, hogy rendbe teszem a műhelyt. Hihetetlen káosz van. A három vásár sem sokat kedvezett a helyzetnek, aztán rögtön jött a Karácsony és lehetőségem sem volt lemenni. Most ott tartok, hogy vagy három hónap múlva leszek készen, vagy hétfőn reggel megkenem a szemeteseket, hogy egy kis mellékes fejében lomtalanítsanak és vigyenek mindent. Megelégeltem a gyüjtögető életmódomat. Tudom, hogy egyszer minden jó lesz valamire, de nem győzöm kivárni , a hely nagyon szűkös és valahogy mindig oda jutok, hogy a fontos dolgoknak nem jut hely, mert a sok egyszercsakjóleszvalamire foglalja az értékes helyet. Ez az egyik fontos pont, amin dolgoznom kell jövőre. A többi elhatározásomat is megírom hamarosan. :)
Valami ilyesmi kedvemre való lenne. :)


2009. december 25., péntek

Megérkezett

a csomagom Ahamához. Nagyon izgultam, hogy időben és egyben odaérjen. Nagy örömömre sikerült mindkettőt teljesíteni. Nem mutatok képet az elrontott darabról - már nincs is nálam :) -, de nagy meglepetésre egy nyuszis táska volt az ajándék és pár fércapróság.



(Sajnálom, hogy a fénykép nem adja vissza, hogy milyen pihe-puha ez a táska. Nem csak a műszőrme nyuszi, hanem a gyapjú anyag is. Ha újra nyitnak a boltok szaladok is újra venni. :) Azt hiszem hamarosan készítek párnákat is... )

Karácsony - generációk:


2009. december 23., szerda

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Evvel a képpel kívánok kellemes ünnepeket mindenkinek. A legelső közös Karácsonyunkra ezt a képet festettette meg valakivel a férjem, hogy nekem is legyen itthon egy a kedvenc képemből. (És ne kelljen többet elmennünk a Nemzeti Galériába. :) ) Megpróbálok ilyen szép dolgokra emlékezni ezen a Karácsonyon.

2009. december 21., hétfő

Elindult a csomagom


Én is beneveztem az idei huzogatós karácsonyra. Nem is nagyon tudtam hogyan fogjak hozzá. Bajban vagyok azokkal is, akiket ismerek, de egy viszonylag ismeretlennek még nehezebb volt. Majd meglátjuk, hogy mit szól hozzá. :)) Majdnem kifutottam az időből, mert az első, amit készítettem olyan csámpi lett, hogy inkább nem küldtem el, aztán vásár volt, de ma azért sikerült valami olyat útnak indítani, amivel meg voltam elégedve. Mutatok egy kis ízelítőt. :)


A WAMP vasárnap ismét remek volt. Nagyon köszönjük mindenkinek, akik nálunk jártak. Hihetetlen jó érzés, hogy sok-sok karácsonyfa alatt lesznek kisebb-nagyobb fércek. Az eredeti terv az volt, hogy karácsonyonként a családnak fogok mindenfélét készíteni, de igazság szerint arra már nincs energia, hogy a saját fánk alatt is legyenek fércek. Át is kell gondolnom alaposan mi minden történt ebben az egy évben és hogy szeretném folytatni.

2009. december 19., szombat

Kép nincs

de varázsszavak vannak itt.

Holnap WAMP. Kiváncsi leszek. Lehet, hogy szánkóval érkezem...(?) De egy éjszaka alatt honnan szerezzek rénszarvasokat??

Update: Tényleg nem tudom, hogy tudok-e menni holnap. Ha kerestek és nem vagyok ott, akkor nem tudtam utat vágni a hóban. :(

2009. december 18., péntek

Nyulat karácsonyra 2.0

A 2 in 1 nyuszkós díszek után - hiszen sapka nélkül tökéletes dekoráció Húsvétra :)) - eljött a mézeskalács ideje. Ma délelőtt sütöttünk egy keveset. Természetesen előkerült a kedvenc ősrégi nyuszis kiszúróformám.


Mikor még az előző heti vásárra készültem, azt gondoltam, hogy olyan árumennyiséget sikerült elkészíteni, hogy ezen a héten már csak nyuszkós mézeskalácsot kell sütnöm a kedves vevőknek. Hát mindenkit ki kell, hogy ábrándítsak, nem lesz finomság, de szorgosan készítjük a portékát erre a vásárra is. :)

2009. december 17., csütörtök

Egy pár kép a mai napról





Karácsonyi manó

Anyukámnál megláttam és gondoltam elkérem, hogy lefényképezzem. Évekkel ezelőtt - van vagy 5-6 éve is - mindenkinek ilyen karácsonyi manót készítettem. Illatosítónak. Levendula illatuk volt és nagyon szívesen időztek fiókokban, szekrényekben molyűzési célzattal. :) Most esett le, hogy már akkor is a filc volt a nyerő és az alaktalan test. :)) Lassan összeáll bennem, hogy a férceknek azért egy kicsit ki volt taposva az út, ha nem is tudatosan. Az ember nem tudja meghazudtolni magát. :))


És a váratlan ajándékok:


Zazáleától kaptam ezeket a szépségeket egy kis műbőrért. Pedig én tényleg szívesen adtam neki, de nem ettem meszet, hogy egy ilyen szépséget visszaküldjek. Jól megtartom. :))))


Ezt a kis csomagot tegnap hozta a postás Mismouth-tól. Teljesen meghatódtam, hogy gondolt rám és még díjat is kaptam Tőle. Köszönöm!

2009. december 16., szerda

Egy kismadár

Beleszerettem ebbe a kismadárba, úgyhogy próbálkozom Belinda blogján. Gyertek rontsátok az esélyeimet. :)))



2009. december 15., kedd

Teljesen más

Eredetileg úgy indult a blog, hogy a gyerekekről és néha elkövetett kreálmányokról fogok írni. Azóta kicsit változott a helyzet. Az eredeti egyensúly felborult. :) Ritkán írok Róluk, de ma történt valami, amit magamnak dokumentálni szeretnék. Már Barnus születése előtt is sokszor gondoltam rá, hogy vajon milyen lesz az első vérvétel a saját gyermekemmel. Merthogy én a tű és a vér gondolatától is képes vagyok elájulni. Ennek haladó hagyományai vannak. Volt, hogy egy kolleganőm a buszon mesélte, hogy milyen baleset miatt hiányzott pár napig a suliból, én kértem, hogy ne tegye, nem hitt nekem és az iskolásoktól hemzsegő buszon sikerült beájulnom. Szóval nem voltam kispályás. (Az külön szép volt a történetben, hogy aznap volt a vizsgatanításom az ájulás után egy órával. Piszok összeszedett voltam. :))) ) Szóval nem volt alaptalan a félelmem, hogy mi lesz ha hasonló helyzetben nekem kell lelket öntenem egy gyerkőcbe. De jelentem sikerült. Barnusnak egy hangja nem volt. Sokan tapasztották a fülüket az ajtóra és nem hittek a fülüknek, hogy nem hallanak semmit. :)) Barnus a nap hőse, de azért egy kicsit magamra is büszke vagyok, hogy nem dőltem ki mellőle.

2009. december 14., hétfő

Pörgés

Az volt és van és érzem, hogy még lesz. :) Ennek vannak áldozatai. A nagy munkába már legtöbbször nem fér bele a blog, de a fényképezés sem. Azért kaptok egy standot jobbról és balról:



Így történhet meg, hogy vannak dolgok, amik egyszerűen nincsenek megörökítve, de pikk-pakk elkelnek. Ez történt a zebrával. Nagyon régóta tartogattam egy zebracsíkos A/4-es filcdarabot,amit még GKrisztitől kaptam, aztán egy pici zebra formájában alakot öltött. Elég hamar el is költözött tőlünk és csak az anyagmaradék maradt utána. Mivel kincs az ilyesmi, gyorsan ki kellett találni mit lehetne készíteni a maradékból. Nem sokkal ezután napvilágot láttak a zebrapintyek. Nem kellett sok idő, hogy ők is kiröppenjenek. :)


Az előző WAMPon nagyon kelendőek voltak a zsebrémek. Hiába mászott ki vagy 25 darab a fára, kérdezgették, hogy van-e még belőlük. Ekkor előkerült a pult alól a mindenes csodadoboz, amiben a többiek várták a debütálást néhány apróság társaságában. Aztán fordulatot vettek a történések, mert nem a rémek, hanem a mellettük gubbasztó madárkák kellettek mindenkinek. Ezért készült egy újabb adag madár csapat. :)

Egy újabb majdnem áldozat két dísz, amiből az egyik azért gyorsan le lett kapva mielőtt elköltözött. A másikon természetesen a nyuszi kukucskált. :) Hónapok óta álltak itt kiszabva, de csak most lett belőlük valami.


És a másik népszerű termék, a könyvjelző: Gondoltam majd készítek róluk szép képeket, de el is kapkodták őket, úgyhogy ennyi sikerált. :)


Remélem azért a héten majd még tudok ezt meg azt mutatni, de meló az lesz, mert fel kell tölteni a készleteket az utolsó rohamra.

A vásárról most távirati stílusban csak annyit, hogy ugyanolyan élmény volt, mint eddig mindig. Hihetetlen kedves emberekkel találkoztam, régi és új arcokkal. Ismét köszönöm mindenkinek, akik széppé tették ezt a napot is!!

2009. december 11., péntek

Repül az idő 2.0

Most duplán. :) Mert mindjárt itt a WAMPsárnap. Hihetetlen. Most jöttünk haza. Ismét mindenkit várunk szeretettel és a 13-ai varázsszó most időben felkerült a honlapra. :)

Ma be kellett szaladnom a városba gyűrűalapokért. És akkor szembejött ez az óra. Nagyon régóta szeretnék egy tuti lelőhelyet, ahol régi óraszámlapokat vehetnék, de mindenhol furcsán néztek rám, ahova eddig eljutottam ezügyben. Eddig egyet találtam a bolhapiacon, de annak már megvan a helye egy jövőbeni táskán, úgyhogy a repül az idő kitűzőknek még várniuk kellett. Egészen mostanáig. És ez az óra jár is. Nagyon vicces. :))


A kitűző egy másik szempontból is újdonság. Olyan kitűzőalapot sikerült rendelni a messzi Amerikából, ami 2 in 1, mert medálként is funkcionálhat. Itthon miért nem lehet ilyeneket kapni? Vagy lehet, csak még én nem találtam meg a lelőhelyet?


Ha már ilyenekről van szó, több mint egy hónapja várok tárcsás hullámcsatokra. Már kezdem feladni, pedig a gombocskák már nagyon várják, hogy rájuk ugorjanak. Már szinte tuti, hogy valami bibi van postailag, mert Barney, a medve már régen Ausztráliában lakik és sütteti a hasát (Tudom, mert megírta. Rendesek az örökbefogadó szülők és tarthatjuk a kapcsolatot. :))) ), de ugyanonnan, ugyanakkor postázva nem érkeztek meg a csatok.

Pár szót kell szólnom a gyűrűkről is. Volt egy kis gondom velük. Először a ragasztóval. A boltban megesküdtek az életükre, hogy tuti, hát nem volt az. Azóta ez a gond megoldódott, találtam olyat, amiben én is megbízok. A második probléma az volt, hogy a gép nem elég erősen préselte a gombokat és néha szétjöttek. Azóta kiderült, hogy a gépet bizony asztalra kell szerelni, mert simán manuálisan kevés erőt tudok kifejteni, hogy tartós legyen. Mivel fent sem a dohányzóasztalt, sem az étkezőasztalt nem szerettem volna három ponton is megfúrni, csak a műhelyben kaphatott helyet, úgyhogy mégis lent fagyoskodom. :)) Arra jutottam ismét, hogy minden kezdet nehéz... Ha valakinek gondja támadt a saját gyűrűjével, keressen meg mail-ben, hogy orvosolni tudjam a hibát. (info@fercmuvek.hu) Anais-t kérem, hogy jelentkezzen tesztelésre vasárnap. Most biztos vagyok a dolgomban. Ha ezekben a példányokban is találsz hibát, a kardomba dőlök. :))))))

2009. december 9., szerda

Csomagot kaptam :)

Lidérckétől kaptam ma csomagot. Úgy alakult, hogy tudtam róla és már nagyon vártam. Gondoltam kibírom hazáig, hogy akkor bontsam ki, amikor a fiúk már alszanak, de nem sikerült. :) Pár másodpercig tartottam magam, de aztán még a kocsiban rávetettem magam a csomagolásra. Nagyon szépen köszönök minden kincset benne! A kis manócipőkbe már a Meskán is beleszerettem. :) Tökéletesen fog illeni a díszeinkhez. Mintha ide lettek volna kitalálva. (Ambrus pár napja mondogatja cipő szót, most is gyakorolta rendületlenül, amikor meglátta őket. :) ). A finomságokat köszönik a fiúk. A tündér szatyrot szerintem még ma befogom munkára. :)


Köszönöm szépen a hímzőfonalakat, a csatokat és a szalagokat is. Nagyon rossz lett a kép, de nézzétek milyen szépeket készített Lidércke. És a csomagolás, a csipke, a gomb... (sóhaj) köszönöm!!


Ja, el ne felejtsem a tűpárnát. Ő is már ma kap tűörzői feladatot. Nagyon tetszik!
Tudtam én a képek alapján, hogy lenne Tőle mit tanulnom. Lidércke nagyon szépen varr. :))


Nyugtass meg, hogy Neked vannak jobb képeid és akkor lecserélem az enyémeket. :)
Ja, és a levélpapír tündéri. :))))

2009. december 8., kedd

Ezt ELLE kell mondanom :)

Az első WAMPon is kelendőek voltak a zsebrémek. Nagy szerencsémre az egyik az ELLE Dekor egyik szerkesztőjéhez költözött, aki érdemesnek tartotta arra, hogy a karácsonyi különszámban is helyet kapjon. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Azt egy kicsit sajnálom, hogy nem zsebrém néven "futottak be", de az ember ne legyen mohó. :))) Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ma rögtön megírta nekem, hogy mit talált a lapban. :)) Nagyon jó esett!


Ebből az alkalomból jutott eszembe az első újságos szereplésem. Körülbelül 5 éves lehettem, amikor megjelent egy rajzom az Óvodai nevelésben. Ne kérdezzétek hogyan és miért, nem tudom. :))



Ha már ezt megtaláltam előugrott a többi mellőle. :))
Amikor az iskolában népszerűsítettem az amúgy sosem használt nyelvi labort a helyi lapban:


Amikor egyszer a 168 órát lapozgatva szemben találtam magam magunkkal: (Anyu is ott volt mellettem, de nem tudom, hogy örült-e volna, ha ott hagyom. :)) ) Erzsébetről szólt a cikk.


És persze a nőklapjás történet, amiről már olvashatattok itt. :)

Újabb rémek is születtek:


Megmutatom a legújabb kedvenc gyűrűmet. Ez olyan gyengébbek kedvéért változat. :))))


Az előző bejegyzésben már utaltam rá, hogy meglátogatott a Mikulás. Látogassatok el a blogjára és olvassátok el mi is történt. Nem csak remekül varr ez a Mikulás, de szenzációsan ír is. :))


Ha van kedvetek nézzetek meg egy videót a másik blogomon.

Kaptam díjakat is. Karinától újra megkaptam Szera díját. Nagyon szépen köszönöm!

Lidérckétől és Barbitól pedig egy karácsonyi díjat kaptam. A sztár enyhe túlzás, de a karácsonyi és minden, ami a tányéron van, az jöhet. :))))


Mivel Szera díját már tovább küldtem, most a karácsonyi díjat küldöm tovább Anyahajónak, Pjulcsinak, Daniellának, Zazáleának, Kiserinek és Zsukkának. Ugyan nem járnak erre, de Szirkáéknak is, hiszen ha nem kezdem el őket olvasni, akkor még mindig nem tudnám mi az a blog. :)

2009. december 7., hétfő

Bronz WAMP

Ismét nagyon jó volt. Tudom, hogy lemeózták az asztalunkat, nem tudom mi volt a vélemény, de azt hiszem nem is ez a fontos. Hanem az a rengeteg kedves ember, akikkel megint találkoztunk. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki meglátogatott. Hihetetlen energiát tud adni egy-egy ilyen nap. A Mikulásnak üzenném, hogy máskor álljon meg az asztalunknál és ne csak az ajándékot nyomja a kezembe, mert beszélni is szeretnék vele és megköszönni a kedvességét!!! :))) Teljesen meghatott!

Így nézett ki a fércasztal:


Még mindig csak fél méter a hely, de már kikerült az éjjeliszekrényünk is mellé. :) Legalább használjuk valamire. Lassan egy év óta áll az ágyunk mellett tulajdonképpen üresen, mert a sok-sok könyvnek vettük, amiket majd lefekvés után olvasunk. Hááát, ez a terv nem jött be, mással ütöm el az esti órákat. :)) A tetejére került egy karácsonyfa a díszeknek. Csendben megjegyezném, hogy a díszek szinte a kutyát sem érdeklik, de a karácsonyi vizilovak és miku sapkás nyuszkók mind elfogytak. :)))

Úgyhogy a jövő héten újra találkozunk és ígérem, hogy hamarabb felteszem a honlapra az eheti varázsszót. :))

2009. december 5., szombat

Lázas készülődés

Holnap WAMP. Lehet, hogy egy kicsit elkéstem a hírrel, de azért gyorsan írok.

Barnus nincs valami jól, váltakoznak a lázas és lázmentes napok, így nem valami egyszerű a felkészülés, de azért ott leszünk. :))

Sajnos nem tudtam mindent lefényképezni. Amit sikerült, azt is csak este, úgyhogy nem valami jó képek, de legalább egy rossz fénykép erejéig dokumentálva vannak. Aztán persze ha hazajönnek, akkor majd modellkednek nekem még egy kicsit. :)

mackófickók


a kötelező nyuszkók


A cimkéhez a babát tipikus esete:


Három a kislány:

egy párizsi lány
Hamucipőcske 2.0
Csipkerózsika 2.0


Karácsonyi díszek:


Már nem csak gömbök vannak és a végére még belefért két karácsonyi viziló is. :)

Elkészült egy esős gyűrű is. A többit élőben lehet megtekinteni, mert nem fényképeztem. :(


Sajnáltam, hogy csak ennyit mutattak meg a babákból és a beszélgetés is egy-két mondatra redukálódott. :( Mindezeken kívül azt is nagyon sajnáltam, hogy a műhelyből nem látszott semmi. Már a felvételnél sem értettem, hogy miért nem a varrógépes műhely rész a háttér. De legalább ország-világ láthatta a doboztengert. :)


Nem felejtettem ám el a varázsszót. :)) Itt megkukkanthatjátok. :)

2009. december 2., szerda

TV a műhelyben


Részletek remélem hamarosan Micinél. Ő volt a főszereplő, én csak a "díszlet". :)) Írjáááál Mici! Persze aludj is. :))

2009. december 1., kedd

Levelet kaptunk a Mikulástól

Már nem is tudom hol olvastam a kérdést, hogy mi újság az adventi kalendáriummal? Elsején adjuk oda vagy hatodikán hozza a Mikulás?

Ezen gondolkodám, amikor beugrott valami. Évekkel ezelőtt vettem egy J.R.R. Tolkien könyvet. Utána se néztem, hogy megjelent-e már magyarul. Én franciául találtam meg egy antikváriumban. Valami olyasmi a címe, hogy a Mikulás levelei. Ebben a könyvben összegyüjtötték a Tolkien által a Mikulás nevében írt leveleket a gyerekeinek. 1920-tól 42-ig minden évben kaptak levelet a gyerekek a Mikulástól, amiben mindenféle történetet mesélt ügyes-bajos dolgairól, a segítőiről, a puttyonpakolásról, stb. Már akkor is elvarázsolt ez az ötlet. Idén pedig összeállt bennem a kép.

Már korábban írtunk a Mikulásnak. Ma megérkezett a válasza és mellékeltem küldött egy adventi naptárat is. :)) (Szégyen vagy nem, Lego kalendáriumot. Régi vágyam volt. Tavaly, amikor apróságokat kerestem Barnusnak, a bolhapiacon rengeteg kis Lego alkatrészt gyüjtögettem a kis zsebekbe és nem sokkal utána láttam, hogy ez már létezik alapból is Legoéknál. Idén szembejött, nyeltünk egy nagyot az árát látva, de emellett döntöttünk. Hogy mennyire legós a család azt bizonyítja, hogy apa is egy Lego motort kapott a szülinapjára. :))) )

Szóval írt a Mikulás. Előkészítette a terepet, hogy nem találja égen-földön az ajándékot, amit kértek, de majd valami meglepetést biztos kitalál. Többször felhívta a figyelmüket arra, hogy szót kell fogadni és nem szabad hangoskodni, ha nem csak virgácsot szeretnének találni a kipucolt (!) cipőjükben. :)) (Ma többször felolvastam nekik. Fontos a nyomatékosítás. :) ) Persze bemutatta a segítőit is és leírta, hogy nagyon izgul, hogy idén is mindenkihez eljusson időben és nehogy otthon hagyjon valamit. :))

Ilyen borítékban érkezett:


Ez az ötletet adó könyv:


Nem mellesleg illusztrálta is a leveleket.