2010. február 12., péntek

Radnóti a négyzeten

Ma is színházas este volt. A Radnótit néztük meg a Radnótiban. Teljesen más élmény volt, mint az egy héttel ezelőtti. Nem mondom, hogy rosszul esett, csak nem erre számítottam. Nem is tudom mire számítottam. Talán Radnótira, csak. Megint nem olvastam utána a dolgoknak. Ugyanúgy nem tudom rá azt mondani, hogy jó darab volt, ahogy a Schindler listájára sem tudom mondani, hogy jó film volt. Azt sem mondhatnám, hogy szórakoztató volt, mert ez nem az a kategória. Inkább elgondolkodtató. A cím csak az egyik felét fedte le az előadásnak. Inkább azt a címet kellett volna adni, hogy Radnóti és Bálint András. Így a párhuzamokkal együtt is teljes volt a történet, nem volt zavaró, talán egy kicsit félrevezető. Azóta utánaolvastam, hogy a költői estjein a saját vonatkozásokat is beleszövi az előadás menetébe, így teljesen érthető volt ez az előadás is. Szívesen meghallgattam volna több Radnóti verset is, de úgy látszik ez estére marad olvasnivalónak.


Mindössze ezek voltak a kellékek és azért le a kalappal, hogy valaki másfél órát egyedül végigbeszél.

3 megjegyzés:

Natti írta...

Imádom a Schindler listáját...szerintem szuper film. Ízlések és pofonok....

Fércművek írta...

Én nem úgy értettem, hogy nem jó, hanem, hogy én nem tudom rá azt mondani, hogy jó, úgy mint szórakoztató, mert nem az. Ezek annál mélyebb, fájóbb dolgok. Nekem.

Natti írta...

Bocsáss meg, így teljes mértékben igazad van. Valóban nem szórakoztató...s képzeld a feleségét megkérdezte a rendező, hogy milyennek találja a filmet. Schindler özvegynek tetszett de hozzátette, hogy sokkal szörnyűbb volt átélni.