2010. május 3., hétfő

Nagyon jó lenne, ha leírhatnám, hogy kipihentem magam, mindenki meggyógyult és elárasztanálak benneteket egy tonna fényképpel az újdonságokról. Nem így alakult. Az utóbbi hét betegséggel, dühvel, csalódással telt. Természetesen senkit nem fárasztok a részletekkel, így is néha túl személyesnek érzem a blogot. De én ilyen vagyok. Viszont lassan azt is megtanulom, hogy van egy határ, amit meg kell húzni. Sok határra elértem a héten.
A való világ mellett külön szomorúság volt minden, amit az interneten is tapasztaltam. Nekem egy ideje ez a nyugalom szigete. Tulajdonképpen egy olyan világ, ahol mintha mindannyian egyfelé néznénk függetlenül attól, hogy éppen hol vagyunk, mit csinálunk. De tudom, betegesen naiv vagyok, szeretek mindenféle dolgot idealizálni és nem volt túl jó időzítés, hogy errefelé is ért mostanság csalódás. Annyira már ismerem az életet, hogy mindent elrendez, de nem mindegy milyen szájíz marad az ember után.
Szeretném megköszönni néhány itt megismert kedves embernek, hogy a héten visszaadták az emberekbe vetett hitemet és ráéreztek, hogy mennyire szükségem volt rájuk. Azt hiszem az érintettek tudják, hogy róluk van szó. :)
Nem mondom, hogy semmit nem csináltam a héten, mert mellékelhetnék szép fotókat a színek szerint fiókba hajtogatott, szétválogatott anyagokról, de azt hiszem ez nem túl izgalmas.
A hét meglepetése volt, hogy tetszett az Alkonyat. Azt hiszem már akkor nyerő volt, amikor kiderült, hogy vega vámpírokról szól. Mekkora ötlet. :))
Próbálom magam összeszedni és hamarosan mutogatok is majd. :)

15 megjegyzés:

Mák írta...

De fura, én azt hittem hogy neked mindig jó kedved van és mosolyogsz, de ez most nem nagyon úgy tűnik...Háát...szebb napokat neked!

Mici írta...

Üdv a fedélzeten. És igen, Mák jól mondja. Nehéz elképzelni rólad, hogy nem ér folyton fülig a szád.
Na majd segítünk nyúlítani. ;)

Fércművek írta...

De kedvesek vagytok. :)) Az az igazság, hogy az itteni világban legtöbbször fülig ér a szám, csak hát van az a fránya való világ. :))

kiseri írta...

Most barátságosan meglapogatom a hátad és megsimizem a vállad... azt mondom: "Fel a fejjel!"... és átölellek... aztán nevetünk. De hát ez megintcsak a virtuális világ, a fenébe! A való világban nem jössz erre mostanában???

Ágó írta...

:) Jó, hogy ismét itt. Ez a hét biztosan vidámabb lesz:).

Borsheka írta...

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a felénél többet értek, de Mici is emlegetett mostanság olyasmit, amire csak a szemem kerekedett, szóval lehet, hogy ugyanarra gondoltok...? Remélem elhajózik a nyugalom szigetéről a kalózhajó : )
A virtuális ugyanúgy benned van, mint a való, hisz ez a világ a te teremtményed. Úgyhogy ha itt továbbra is fülig ér a szád, akkor a túloldalon is úgy lesz : )))

hordosv írta...

Nem szeretem, ha bántják a barátaimat:( Remélem javult a helyzet azóta, bár én sem értek semmit a dologból, lehet jobb is, de minden esetre sok sok pozitív energiát küldök. Én sajna szintén Alkonyat fanatikus lettem. Tudom, hogy néha giccses, de kell a lelkemnek.Egyébként a Burok talán még ennél is jobb, olvasd el azt is.
Ja és az újhold képi világa moziban fantasztikus:)

Mák írta...

Egyébként úgy látszik ez egy ilyen időszak..Normál esetben én is fülig Jimy szoktam lenni, de mostanában "fülem farkam lóg"...Pedig itt még csak meg sem bántott senki...Talán benne van a levegőben..
Annál rosszabb meg nincs is amikor a gyerkőcök betegek...Sajna ezt sokat gyakoroltuk mi is a kicsi fiammal mostanság...Jobulást nektek!Jah a másik témában meg ne hagyd magad!

hekka írta...

Szeretnék neked "küldeni" egy filmet: magyarul Totoro - A varázserdő titka a címe. Nekem a szívem csücske, kritikus helyzetekben különösen. Hátha téged is átlendítene :) A fiúknak jobbulást kívánok!

Karina írta...

Jó, hogy újra itt vagy, most már legyenek szebb napjaid!! :)
Azt hiszem én tudom miről beszélsz, ez a virtuális világ az, ahol az ember erőt merít a valóhoz, jó szóból, kedvességből, lelkesítésből. Kívánom, hogy újra ilyen legyen a virtuális tér!

Strugamano írta...

Szó nincs naivitásról (vagy ha igen, már ketten vagyunk)! Mindannyian azért időzünk ebben a virtuális világban, mert itt társakra találunk, sok a magunkfajta, a hasonlóan gondolkodó, a hasonló értékeket képviselő. Jó itt. Lehet, hogy nem tökéletes, de ez a világ valahogy még mindig kerekebb. Egy felé nézünk.

Fércművek írta...

Mindenkinek köszönöm a kedves sorokat. :)

Aledi írta...

Nem nagyon tudok újat mondani, de azt hiszem értelek. Ugyan személyesen csak 2 másodperc erejéig ismerlek :), de úgy gondolom kimászol te ebből :)
Rólam is gyakran gondolják, hogy mindig fülig ér a szám, ami az esetek 95 %-ban igaz is, de van úgy, hogy minden összejön...most nálam is...valami van a levegőben :(
Azért mi csakazértis tartsuk meg legalább ezt a virtuális világot olyannak, ahol jól érezzük magunkat. Én legalábbis innen szoktam erőt gyűjteni a másik világra.

BCili írta...

Néhány sorból is ami nem születik éppen búsnak és igyekszel mosolygós lenni, kiderült minden. Ilyenkor olyan jó kicsit elvarázsolódni, akár filmmel akár rajzfilmmel, akár blogolni. Bár ez utóbbi helyen érhet meglepetés mindig, az előbiek szirupjában meg finoman el lehte merülni, átitatódni és valahogy újra jó irányba kerülni. Szívesen kölcsönadok egy két mesét, még a fiúk is élveznék és meggyógyulnának hamar :)

Brigi írta...

El sem hiszed, mennyire megértelek! Fel a fejjel! Lesz ez még sokkal jobb! Mindannyiunknak...
(Bár én 2 másodpercre sem találkoztam még veled, de most szívesen megölelnélek! ...magam miatt is.)