2010. május 31., hétfő

Tegnap WAMP

volt. Bosszankodhatnék az időjárás és a szervezés miatt, de nem teszem, mert amíg jó idő volt, nagyon jól éreztük magunkat. Az kicsit kellemetlenebb volt, hogy alig volt hangom. Kicsit nehéz így "kofáskodni". :) Inkább azt bántam, hogy jól megfáztam még a nyavalyám mellé. De sebaj, van egy hetem meggyógyulni, hogy jövő vasárnap a Goubán is találkozhassunk. :))

Az elmaradhatatlan stand kép - bár később az eső és az éppen használatos esernyő, napernyő kombónak köszönhetően már strand volt a neve. :))



És, hogy milyen jó dolgom volt. :) Három kislányos anyuka is meglátogatott a tündérkéjével. Anyahajó, Borsheka és Ledanna. Ugye milyen jó volt nekem??? :))

Róluk sajnos nincsen képem, de az első Csimpi egy tündérkéhez költözött és a szülei megengedték, hogy lekapjam és meg is örökítsem. :)


A többieknek is nagyon köszönöm, hogy felém jártak! Élmény volt, mint mindig. (Pedig a pesszimista énem minden WAMP reggel úgy ébred fel, hogy tudja, hogy ez a csoda egyszer véget ér, de aztán mégse. :)) )

2010. május 29., szombat

Holnap WAMP

Tudom, tudom, sosem sietem el a varázsszó közzétételét... :)

Még gyorsan mutatok egy-két képet, aztán töltöm fel a holnapi varázsszót, amiért cserébe 10% kedvezményt kaphattok vásárláskor. :))

Meg kell mutatnom az első szemüveges Dömét. Nyúl már volt, holnap is lesz. Nem is tudom eddig miért nem volt ilyen intelligens mackó fickó. :)


Készültek egyszerű marok fércek kisebbeknek. Back to basics. :))


Lovacskák is közkívánatra. Itt az egyik legelészőt kaptam lencsevégre:


Csimpik sem szoktak velünk hazajönni, úgyhogy gyorsan varrni kellett két huncut majmocskát. :)


Aztán megszületett nagyban a róka és a gonosz róka a.k.a. / vagyis a farkas. (Amikor a fiúkat kérdeztem, hogy mik ezek, ők mondták. :)) )


Kísérleti jelleggel készültek ezek a gombos dolgok. Kipróbáltam egy strasszos könyvjelzőt és persze hímeztem a standard-eket:


Mágnesek is készültek megrendelésre:


És egy új fajta kitűző. Kisvirágos - kismadaras - kis kitűző. Szerintem nem az utolsó. :)




Most röviden ennyi. :)))

Mottó

Végre a GomBoltnak is van.

Gombolkodom, tehát vagyok! :)

Úgy megörültem ennek a kósza gombolatnak. :))

2010. május 28., péntek

Az új elefánt

...kicsit megosztotta a családot. Valakinek nagyon tetszik, valakinek nem. Én azt hiszem az első táborba tartozom. :)

2010. május 27., csütörtök

Tegnap maratoni gombolásba csaptam

Amikor előkészítettem a gombokat még frászban voltam, mert a hét elején még nagyon úgy nézett ki, hogy vasárnap két vásárban is helyt kell állni. Ami persze a megfelelő mennyiségű áru kétszeresét jelentette. Aztán sikerült elintézni, hogy ezen a vasárnapon csak WAMPolunk, jövő hét vasárnap Goubázunk, majd azt követően megint WAMPolunk. Úgyhogy azt hiszem lesz lehetőség a fércekkel való találkozásra. :)) Tudom, hogy sokan várják, hogy töltögessem a boltokat, csak az a gond, hogy a nap még mindig 24 órából áll, nekem sincs sajnos több időm és energiám a felkészülésre és vásárba nem nagyon lehet menni áru nélkül, de legalábbis nem érdemes. :) Úgyhogy egy kis türelmet kérek vagy ha valaki lát valamit a blogban, ami a kedvére való, akkor jelezze nekem (info@fercmuvek.hu) és megbeszéljük. :)

Készült egy-két új karkötő. Az egyik legkedvesebb a mézes mackó:



Aztán összejött egy varázs erdőre való charm is:


Egy új strandos is összeállt, de sajnos fogytán vannak legkedvesebb charmjaim... :( (Ezt tulajdonképpen VKOrsinak félretettem, majd szóljon, ha tetszik. :) )


Új anyagokkal is játszottam és ezek a gyűrűk születtek. Teljesen egyediek, nem tudok belőlük mégegyet készíteni. Sajnálom is mert mindegyik nagyon tetszik. Azt hiszem Mandala lesz a nevük:


A fa karkötő után újabb természetes anyagokat használtam fel. :))


Visszatértek a repertoárba a franciás kiegészítők:


...és legnagyobb örömömre most már vannak londoni vonatkozásúak is. (Itt szerelmetes sóhaj hagyta el az ajkaimat.... :)))) )



Kísérleti jelleggel születtek ezek a nem túl visszafogott darabok. Belőlük is csak egy-egy darab van. :(


Mivel elfogytak, újra kellett strasszos gyűrűket is készíteni:


...és visszafogott kisvirágokat is:


On popular demand, ahogy az angolok mondanák született egy-két gyerek gyűrű is, mert sokszor álldogáltak a stand előtt csalódottam kislányok, hogy csak az anyukájuk ujjára való gyűrűk vannak.


Hogy én hogy imádok ilyenekkel pepecselni. :)))

Ezekkel és hasonlókkal várlak benneteket majd vasárnap a WAMPon. :)

2010. május 26., szerda

Már régen

mutattam férceket. Most újra van egy kedvencem, a kutty:


Már régóta tartogattam azt a csontit, ami oldalt lifeg. A leendő gazdinak majd megmondom, hogy az ellátása meg van oldva. :))

Megmutatom az aktuális kedvenc nyuszkómat is:

2010. május 25., kedd

A hétvége

nagyon jól telt. Annyira, hogy még a gép közelébe sem nagyon jutottam. Se fényképező, se számító. Volt benne ünneplés, munka, pihenés. Nagyon jók voltak az arányok. Tulajdonképpen az idő is kegyes volt, mert mindig grillezés után romlott el. :) Nagyon jó az az érzés, amikor minden klappol és ebbe nem rondíthatott bele egy kis veszekedés vagy a rendelt torta penészes mívolta. (Elég bizarr látvány, hogy a trüffel torta belülről zöld...) Még az a szerencse, hogy megleptek minket egy isteni zserbó tortával is. Együtt kaptuk Barnussal, úgyhogy nem hiányozhatott róla a versenyautó és a fércnyuszi sem. :)))


Köszönjük Ági! :)

Azért esténként dolgozgattam is. Szétnéztem tegnap este a műhelyben, van egy-két újdonság, úgyhogy hamarosan becserkészem a fényképezőgépet, kérek egy kis napsütést és fényképezek. :)

Nem az én érdemem, de azért idebigyesztek egy képet a rózsáinkról. Hihetetlen szépségeket ont ez a bokor idén:

2010. május 20., csütörtök

Évente két napilap

Sokféle szeretet létezik. Van, akit nem úgy szeretek, ahogy megérdemelné és van, aki nem úgy szeret, ahogy megérdemelném. Van, akinek még sosem adtam puszit, ölelést, mégis fontos nekem és nagyon szeretem, és van, akinek mindig adok, többet is. Van, aki messze van tőlem, de lélekben nem is lehetne közelebb, mindennap érzem, hogy velem van. Van olyan is, akivel még nem is találkoztam, mégis azt érzem, hogy szeretem. A szeretet nem túl racionális. Szinte mindenkit máshogy és másért szeretek. A fenti sorokkal ellentétben nem sokat szoktam ezen gondolkodni, tegnap este mégis eszembe jutott. Hirtelen beugrott egy négy évvel ezelőtti érzés. Általában nem túl jó a memóriám. Sokmindent szándékosan felejtek el vagy legalábbis próbálom, de vannak, amik tényleg egyszerűen kiesnek egy pár év után. Vannak azonban pillanatok, amik örökre megmaradnak. Ilyen az is, amikor Barnus megszületett és összenéztünk Lacóval, hogy ez AZ az érzés. Amit a szüleink a születésünk óta éreznek. Nagyon felkavaró volt. Volt abban minden. Szeretet, szerelem, féltés, kötelesség, felelősség, csodálat, minden. Mázsás volt hirtelen a súlya és mégis csak annyi maradt meg utózöngének, hogy ez valami másfajta szeretet, ami beköltözött az életünkbe. Nem akarom túlromanticizálni a dolgot, de tényleg semmihez nem fogható. Sokkal komplexebb az összes többi szeretet fajtánál, amit addig tapasztaltam. 4 évvel ezelőtt lettem anyuka. Igaz, hogy előtte a pocakomban volt, technikailag onnan kellene számítani a dolgot, de ez az érzés csak a születése után ért utól.

Lehet, hogy disznóság, hogy magamról írok ahelyett, hogy szétkürtölném, hogy van egy kedves, jóképű, okos, huncut, akaratos, de kitartó tündér fiam, aki ma lett 4 éves. Erre azt szoktam mondani, hogy ilyen anya jutott. :))

Mindenesetre boldog születésnapot kívánok a mi drága Barnabásunknak!

Egy kis magyarázat a címhez. Nem tudom, hogy el fogja-e olvasni valaha ezt a blogot - mostanában eszembe jutott, hogy vajon meddig tart ez a dolog az életemben - de elárulom egy hosszabb távú tervemet. A születése előtt már eldöntöttem, hogy minden születésnapján megveszek egy aznapi napilapot - Népszabadsággal kezdtük, úgyhogy amíg van, az lesz :) - gyüjtögetem szorgalmasan, majd a 18. szülinapjára beköttetjük neki emléknek. Mi minden történt az ő nagy napjain itthon és a nagyvilágban. Remélem nem fogom elfelejteni és neki meg tetszeni fog. Amióta Ambrus is velünk van, természetesen minden évben két napilapot kell megvennünk. :))

Megyek, még gyorsan sütnöm kell egy tortát. :)

2010. május 18., kedd

Kérdés


Gondoltam mielőtt elkezdem feltölteni a karkötőket kérdezek egyet. A WAMPra úgy vittem ki őket, hogy mindegyikhez volt gyűrű, bedugós fülbevaló és medál is. Ti is szettben hordanátok szívesen vagy csak úgy magában? (A WAMPon a szett felé hajlott mindenki, de azért gondoltam itt is megkérdezem. :) ) Tényleg érdekelne.

Három a nyuszkó

Bemutatom a második triumvirátust is nyuszkóilag:


Az egyszerűbbnél is egyszerűbb, de úgyis a nyuszkók viszik a prímet. :)))

2010. május 17., hétfő

Triumvirátus a kerek erdőben

Nem is tudom mikor mutattam utoljára táskákat. Nem is tudom mióta álltak itt félkészen. Aztán hála egy újabb kooprodukciónak, be lettek fejezve. Remélem a közeljövőben nézhető képeket is tudok róluk készíteni. Már ha addig nem költöznek el. :)


A kerek erdő motívum még mindig a szívem csücske. :) Azért holnap mutatok nyuszikat is, abból is akad egy triumvirátusra való. :)

2010. május 15., szombat

Gyüjtemények

Korábban már írtam róla, hogy rengeteg - tulajdonképpen - értelmetlen gyüjteményem van, de mostanában sem kedvem, sem energiám, sem időm ilyesmivel foglalkozni. (Na jó, a dobozos zsepiknek még mindig nem tudok ellenállni. :) )

Aztán rájöttem, hogy gyüjtögetek én még mindig, csak teljesen új dolgokat.

Lassan egész szép kollekcióm lesz fércnyulakból. Mindenféle nyuszkókból, amik különböző technikával készültek és tőletek kaptam. Szép lassan bemutattam itt mindegyiket. Ez most a legújabb darab és ezt is imádom. Babrával csereberéltünk:


Ugye, hogy tündéri? :) Nagyon szépen köszönöm!

Szép gyüjtemény kezd kialakulni a gyerkőcök fércekkel című könyvtáramban is képek formájában. Ezt a képet Kwanderától kaptam:


Köszi, hogy feltehettem, mégha ilyen megkésve is. Kristófnak is köszönöm, hogy tetszett neki a fércmobil. :))

Egy másik könyvtárban pedig gyűlnek a képek a mások által készített nyuszkókról:


Ezeket a nyuszkókat Kriszta készítette. Köszönöm, hogy elküldted a képet. :)

Szóval ezek az én legújabb gyüjteményeim.

A végére egy kis megrendelésből fakadó újdonság. Nekem már vannak, de most kérésre készítettem még egy pár rajzszöget:

2010. május 14., péntek

Fa karkötő...

textilből. :)))


Régóta vágytam, vártam erre a különleges anyagra. Nekem nagyon tetszik a végeredmény.


Aztán megszületett a "tavaszi erdő eső után" is:



Csak természetesen. :))

2010. május 13., csütörtök

Szolgálati közlemény

Az időjárás miatt sajnos le kellett mondanom a WAMPot. :( Nagyon sajnálom, sok minden elkészült, de akkor lehet, hogy a vasárnap nagy részét majd a boltok töltögetésével fogom eltölteni. Külön pech, hogy ilyen az idő és még le sem tudom fényképezni a kész dolgokat. Őszintén megmondom nem tetszik nekem ez a tavasz. Az egyetlen jó benne, hogy nem sűrűn kell locsolni a füvet...

2010. május 12., szerda

Süti

Azt hiszem minden a Dunkin Donuts bejövetelével kezdődött. Amikor még itt voltak Magyarországon, beleszerettem a muffin-ba - be. (?) Az áfonyásnak nem tudtam soha ellenállni. Aztán egyszercsak kivonultak Magyarországról és én muffin nélkül maradtam. Sütni nem tudtam, de ez így határozottan motíváció volt, hogy neki lássak. Élénken emlékszem, hogy egyszer megláttam egy hat darabos muffinsütőt a Skála Metróban és sokáig tipródtam, hogy megvegyem-e. Pár nap múlva az enyém lett. Emlékszem az első csokis muffin-re is, amihez forrócsoki is készült és az akkori szomszédainkkal nyammogtuk el. :) Azóta is sokszor készül nálunk ez a süti, nagyon szeretjük. Varrni is szerettem. De csak egy ideig. Aztán valahogy szegény olyan elcsépelt lett. Néha készítettem kérésre egy-egy darabot, de már le sem fényképeztem. Aztán valahogy mégis visszamásztak a fejembe. Természetesen dísznek gombokat, szalagokat kaptak, sőt az egyik Ameva egyik kis horgolt virágát is gyöngyökkel. :) Úgyhogy varrtam egy pár kitűzőt csak úgy. Lehet, hogy inkább sütni kellett volna??? :))

2010. május 11., kedd

Újdonság - képeket is mutatok :)

Lassan kezdek kikecmeregni az alkony zónából. Mindenféle szempontból. :) Igaz a negyedik kötet végét már tényleg beosztom, hogy tovább tartson. Köszönöm a Bestsellers-nek, hogy vasárnap sem volt gond beszerezni a hiányzó kötetet angolul. :)

Egy időben nagyon vártam ezt a születésnapomat. Az előző bejegyzés nem önünnepeltetési szándékkal íródott, de azért nagyon köszönöm a sok kedves szót! :) A vízválasztó 30. szülinap nem érdekelt úgy igazán. Nem vagyok vallásos, de valahogy a 33 tűnt fontosnak. Még évekkel ezelőtt sok fogadalmat tettem magamnak mire ideérek és ilyen szempontból csalódást okoztam magamnak. Viszont olyan az élet, hogy sokminden más történt, ami kompenzálja a hiányzó dolgokat. Úgyhogy az utóbbi hetek egyik tanulsága, hogy úgy kell elfogadni mindent, ahogy van. A cél még mindig ugyanaz,viszont annyiféle út van, hogy el lehessen jutni oda. :)


Sok kedves meglepetés is ért. A postás aznap hozta meg Csipkebogyó csomagját. Igen, nagyon jól volt időzítve. :)) Csere-beréltünk. Azt hiszem én jártam jobban, de majd legközelebb megpróbálok jobban kitenni magamért. :) Nézzétek a legújabb kincseimet:


Nagyon szépen köszönöm. Mindegyik telitalálat! Nem tudom lesz-e szívem felhasználni a gombokat. :))

Nagy meglepetésemre és örömömre meglátogatott Milim Cili Lilivel és nekik is sikerült jól meglepniük. Most már nekem is van saját cipőcském. Tündéri és tökéletesen illik a lábamra. Akinek eddig nem volt, annak ajánlom, hogy hamarosan szerezzen be egyet vagy próbáljon szerencsét itt. :)


Nagyon szépen köszönöm!!!!! :))

A fenti tortácska levendulás volt és isteni. Tökéletes háttér volt Csipkebogyó levendulás levélpapírja. :)) Van, hogy nagyon passzolnak a dolgok. :)

Megmutatok egy családi ajándékot is. Ha már a nyuszkóknak jutott, én sem maradhattam ki a jóból, úgyhogy már nekem is van répasálam. Hihetetlen jó. Köszi Ildikó! :)


Gyűlnek a fércek a műhelyben, úgyhogy lassan mutatok újakat. :)

2010. május 10., hétfő

Pom-pom

Ma van a szülinapom-pom-pom-pom, úgyhogy azt gondoltam, hogy egy kis ajándékkal kedveskedek, mert jó kedvem van. :) Csak ma - és csak itt írom - kettőt fizet, hármat vihet akció van a boltocskámban.
(A három vásárolt termék közül a legkisebb értékű ajándék.)

2010. május 6., csütörtök

Nem csináltam semmit

Bár ez így nem igaz teljesen. Már korábban írtam, hogy mostanában az olvasás nem játszik központi szerepet az életemben. Valahogy nem fér bele, mint annyi minden más sem. Voltak időszakok, amikor faltam a könyveket, jöttek-mentek a nagy könyv élmények. Biztos írtam már, hogy gyerekkoromban a Végtelen Történet volt, amit egyszerűen nem tudtam letenni, egy nap alatt végeztem vele, imádtam. (Csak később jöttem rá, hogy Barnabásom nevét is ez a könyv ihlette. :) ) Az már kiderült jópárszor, hogy semmivel kapcsolatban nem nagyon ismerem a mértékletességet. Most megint elkapott a gépszíj. Már utaltam rá, hogy egy gyenge pillanatomban mondtam Lacónak, hogy érdekel az Alkonyat, amikor kérdezte, hogy mit nézzünk itthon. Először nem is értettem, de nagyon magával ragadott. Ami azért volt meglepő, mert korábban a gyomrom forgott a vámpíros filmektől. Az Interjú a vámpírral idején emlékszem 3-szor próbálkoztam vele, mert mindenki dícsérte, de egyszerűen képtelen voltam megnézni, nemhogy elolvasni. De valahogy ott motoszkált bennem az a nem túl sok információ, amit a Twilight-ról eljutott hozzám, hogy tini film, amiért sokan rajonganak, csak megbírkózom vele. A héten visszahívtak dolgozni is és én régebben is elolvastam az aktuális gyerek kedvenceket, hogy tudjam miért vannak oda a gyerekek. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy rövid határidőn belül - tegnap előtt - már a könyvesbolt felé veszem az utamat. Ahogy azt sem, hogy másnap belekezdek és tegnap estére már végeztem is vele. Lehet, hogy nem a legigényesebb irodalmi alkotás, de nagyon hálás vagyok neki, hogy újra átélhettem azt az érzést, hogy egyszerűen nem tudok letenni egy könyvet és ha máshogy is alakult, csak azt vártam, hogy újra a kezembe vegyem. Régebben fordított volt a helyzet, előbb a könyv, aztán a film, de most valahogy ezt sem bántam, mert ugyan a film visszaadja a könyv hangulatát, de a könyv sokkal több, úgyhogy külön élveztem, hogy a történetet még árnyaltabbá tette a sok új információ.


Most már dolgoznom kellene, de félő, hogy ma is egy könyvesbolt felé vezet az utam. Viszont bölcsebb leszek és beosztom kis adagokra az olvasnivalót, hogy tovább tartson. :)

Egyébként nem tudom eldönteni, hogy ez ciki vagy sem, mert hangosan hahotáztam az összes - jogos - kritikán, de mégis nagyon tetszik. :))

Ja, és külön bónusz - persze tudtam, hogy felesleges kör, de hogy hamarabb hozzájussak a következő kötethez - tegnap könyvtárba is mentem és ugyan a New moon-t nem sikerült megszereznem, de három másik könyv jött velem haza. (Meg is jegyezték, hogy régen láttak már. :)) )

2010. május 3., hétfő

Nagyon jó lenne, ha leírhatnám, hogy kipihentem magam, mindenki meggyógyult és elárasztanálak benneteket egy tonna fényképpel az újdonságokról. Nem így alakult. Az utóbbi hét betegséggel, dühvel, csalódással telt. Természetesen senkit nem fárasztok a részletekkel, így is néha túl személyesnek érzem a blogot. De én ilyen vagyok. Viszont lassan azt is megtanulom, hogy van egy határ, amit meg kell húzni. Sok határra elértem a héten.
A való világ mellett külön szomorúság volt minden, amit az interneten is tapasztaltam. Nekem egy ideje ez a nyugalom szigete. Tulajdonképpen egy olyan világ, ahol mintha mindannyian egyfelé néznénk függetlenül attól, hogy éppen hol vagyunk, mit csinálunk. De tudom, betegesen naiv vagyok, szeretek mindenféle dolgot idealizálni és nem volt túl jó időzítés, hogy errefelé is ért mostanság csalódás. Annyira már ismerem az életet, hogy mindent elrendez, de nem mindegy milyen szájíz marad az ember után.
Szeretném megköszönni néhány itt megismert kedves embernek, hogy a héten visszaadták az emberekbe vetett hitemet és ráéreztek, hogy mennyire szükségem volt rájuk. Azt hiszem az érintettek tudják, hogy róluk van szó. :)
Nem mondom, hogy semmit nem csináltam a héten, mert mellékelhetnék szép fotókat a színek szerint fiókba hajtogatott, szétválogatott anyagokról, de azt hiszem ez nem túl izgalmas.
A hét meglepetése volt, hogy tetszett az Alkonyat. Azt hiszem már akkor nyerő volt, amikor kiderült, hogy vega vámpírokról szól. Mekkora ötlet. :))
Próbálom magam összeszedni és hamarosan mutogatok is majd. :)