2011. augusztus 8., hétfő

London

Intenzív pár napon vagyok túl. Nagyon régóta vágytam rá, régóta tervezgettem és végül szinte semmit nem csináltam az eltervezett dolgokból. És ez így volt jó. :) Egy nevezetességet sem láttam, a betervezett boltokból egybe sem jutottam el, mert útközben rájöttem, hogy tulajdonképpen egy porcikám sem vágyik rájuk. Azért nem kell félteni, nem unatkoztam. Annyit járkáltunk, hogy hazafelé már olyan izomlázam volt, hogy járni alig bírok... A 7 kilós csomagom hirtelen 24 kilóssá dagadt. Mondhatom nagy élmény volt a repülő felé végig vonszolni, de itthon milyen klassz volt kipakolni. :) (Persze a cucc zöme a fiúknak szóló ajándék volt.)
A kincseim nagy részét charity shopokban szereztem be, szóval nem nagyon hazudtoltam meg magam, maradtam a turis vonalnál. :)

Cadbury csoki nélkül nem nagyon lehet hazajönni, de hogy külön a gombosokra is gondoltak, az igazán kedves gesztus volt. :))) És igen, én ilyen fontos dolgokkal is meg szoktam tömni a bőröndöt, hogy színes cukorgyöngyök, mini fehér csoki csillagok és barátaik. Ahogy pakoltam ki a bőröndöt, Lacó szeme felcsillant, hogy újra fogok sütni. Ilyen hozzávalókkal talán nem is kell sokáig várnia. :))


Élveztem, hogy friss újságokat lapozgathatok:


Azért beszerezetem egy kis szakirodalmat is. :)


Legkedvesebb kincsem a régi nyomda fiók. Régóta kerestem valami tálca szerűt, amibe felhozhatom a szerelni valókat. Azt hiszem megtaláltam a tökéletes megoldást. :)


Még két könyvet beújítottam szakmai vonalon és nagy szívfájdalmam, hogy ha lett volna több helyem és erőm, még többet elhozhattam volna. Először lemondtam a varrós könyvekről, mert 15 és 20 font között kicsit drágállottam az árukat, de az egyik charity shop-ban hihetetlen mennyiségű kézműves könyvet találtam nevetséges áron. Ezt a kettőt itt 4 fontért hoztam el és könnyes szemmel hagytam ott a többit.


Az egyetlen dolog, ami be volt tervezve és tökéletes kiviteleztük, az az esténkénti színházlátogatás volt. A legnagyobb élmény a Queen musical volt, a We will rock you. Maga az előadás is fenomenális volt, jó volt átélni egy standing ovation-t, de ami még jobb volt, hogy a végén maga Brian May is megjelent a színpadon, hogy elbúcsúzzon a főszereplőtől, aki 5 éve játszotta a szerepet. Ritkán lát az ember a könnyeivel küszködő hírességet az 5-ik sorból. Élmény volt, na. :)

11 megjegyzés:

Bodros írta...

De jó volt neked, most akkor feltöltődtél gondolom sok-sok energiával:))
Én is rég el szeretnék menni Londonba, de még nem sikerült eljutnom, de egyszer majd csak sikerül.

Kata írta...

Igazi jó élményekkel és sok-sok kincscsel tértél haza :)

Fércművek írta...

Azt hiszem ebbe a pár napba besűrítettük, amit csak lehetett. :)

Vica írta...

Mennyi kincs! Szakmai vizit volt, úgy látom :)

Fércművek írta...

Ez lett belőle. :) A nevezetességeket már láttam elégszer, a kötelező körök most kimaradhattak. :)

vadjutka írta...

Bruhahaha, ugyanazokat a könyveket vetted, mint én tavaly Cambridge-ben :-)))

Fércművek írta...

:)) Egyébként kicsit csalódott voltam, azt hittem kint nagyobb lesz a választék.

Borsheka írta...

hűűű, ez a nyomdafiók!! persze a többi is, de ebbe most én is beleszerettem : ) az F-ek jártak hozzá, vagy van valami új csodaszerszámod?

Fércművek írta...

A útközben szembejövő F betűket egyszerűen meg kellett vennem. :)) Látod egy korabeli nyomda is a nyomdafiók mellé ugrott.

vadjutka írta...

Miért mekkora kínálatot vártál?
Én a Waterstones'ban szoktam vásárolni, ott szokott lenni sokféle minden :-)

Fércművek írta...

Nagyobbat vártam az internetes kínálat alapján. De sebaj, így sem lenne elég a világ összes pénze sem. :)