Az üvegbe zárt dolgokban engem az egyediség vonz, hogy valami olyan kerül a búra alá, ami tulajdonképpen egy és megismételhetetlen. Ez egy újabb próbálkozás, egyelőre csak kísérleti szinten, amíg hajlandó leszek belevágni egy nagyobb gyűjteményembe. Mert kicsit olyanok, mint a kristálypoharak. Állnak valahol, várva az ünnepnapokra, amikor valaki előveszi őket és leporolja, miközben minden nap használni kellene, hiszen minden nap ünnep. Most itt tartok az eddig gyűjtögetett dolgaimmal. Minek álljanak egy dobozban, vitrinben, szekrényben, tartóban - a sor tetszés szerint folytatható :) - ha különleges, a hétköznapokat megszépítő dolgok is készülhetnek belőlük?
4 megjegyzés:
Jaj, de bátor vagy! Nekem ebbe azért kicsit belesajdulna a szívem. Persze közben tudom, hogy teljesen igazad van, és csodás sorozat készül újra! :)
Nagyon igaz, amiket írtál ... a szép dolgokat most kell élvezni, és főleg nem szabad eldugdosni őket ... minden nap szükség van rájuk
Biztos gyönyörűek lesznek :)
Na igen, ilyenkor jön egy érzés: kell!
Úgyhogy hajrá-hajrá, csodaszép kollekció büszke darabjai lesznek ők.
Megjegyzés küldése