2012. május 18., péntek

tovább

Néha úgy gondolom, hogy már nem is érdemes blogolni, de aztán eszembe jut a sok kedves ember, akiket a blogon keresztül ismertem meg, megköszönöm őket és tovább írom a blogot. :)

11 megjegyzés:

Krizantám írta...

Most komolyan, ne mááár...

Mi lenne blog nélkül az olyan maradiakkal, akik nincsenek fent a fércbúkon (mint pl. egyenlőre én is)?!

A blog az egy jó kis napló...
Ha akarom, írok bele, ha akarom, nem...
És vissza tudod nézni, hogy mi történt, mit írtál le és mutattál be X hónappal, évvel ezelőtt...
Szerintem ez jó dolog...!

A kapcsolatok, barátságok, amik ezen keresztül jönnek, pedig nagyon meghatározóak tudnak lenni... :-)))
Ugye?!

Örülök Neked! És sosem felejtem el azt a blogtali befejező végetérni-nem-akaró csevegést... :-)

És igen.. Tovább... Mert érdemes...
Szeretettel: Kriszta

Mtunde írta...

Szerintem a blog teljesen más műfaj, és én személy szerint mindig várom is a bejegyzéseidet, fotóidat. Szeretem.

M-ici írta...

Tudod, mondtam, most is úgy gondolom mint tegnap... De tényleg sokszor belegondolok, hogy van néhány ember, akiért én is hálás vagyok, akit a blogolhatnámnak köszönhetek. És tényleg jó visszanézni a régi bejegyzéseimet... csak sokszor pont emiatt szomorodom el. Mennyivel jobb volt a kedvem az elején, mennyivel nagyobb volt a nyüzsgés, mennyivel több volt a reakció, és mennyivel többet tudtam magam is poroszkálni a szeretett blogokban.

Julcsi írta...

Tégy belátásod szerint, de hiányoznál, az tutifix.
Magyarázkodhatnék, miért ne hagyd abba, de ha a kishangya már befészkelte magát, akkor úgysem fog onnan soha eltűnni.
Szeretünk, ennyi az egész!♥

mágika írta...

Előbb hagynék ki egy fészes böngészést, vagy egy meskás vizitet, mint a blogot. A blog jó, mert nem csak az ékszerek, de Te is ott vagy benne. Ha nem lenne a blog, akkor talán nem is tudnék rólad és nem lenne kismadaras fülim, meg bőr trióm, és akkor biza szomorú lennék.

A fb biztos jóval nagyon nyilvánosságot hoz, viszont sokkal személytelenebb. Nincs meg benne az az érzés, mint amikor idelátogatok, hogy azért jövök hozzád - mintegy vendégségbe - mert felvidítod a napom. A rendszerese olvasott blogok szerzői olyanok mintha barátaim lennének. Ritkán "beszélünk" de bármikor tudjuk folytatni.

Hajnalka Nagy írta...

Nem fogod abbahagyni és kész! :)

igaz, megértelek, h annyi visszajelzést itt nem kapsz, mint fb-on, no de ez oly mindegy! kell a blog is, nem vitás! :)

FriStiKati írta...

IGENIGEN!
Én is mindennap bekukkantok! Hozzád, és másokhoz is:-)
És igen, sokkal jobban örülünk az olyan tárgyaknak, amiknek története, lelke van! Ha sosem találkoztunk személyesen, akkor is.

Eva Nemeth írta...

eszedbe ne jusson kibabrálni velünk :)

Kála írta...

Nálam az fb továbbra sem játszik, de a blogot nagyon szeretem és szívesen olvasom a bejegyzéseket, legyenek akár csak nyúlfarknyiak is :-). Hiányozna...

Zsuzska írta...

Amiért aztán a sok kedves ember nagyon hálás.... abba ne hagyd!!!

maggomboc írta...

Bár nem ismerjük egymást, nekem is nagyon hiányoznál... kár lenne ha abbahagynád, de valahogy mégis megérteném, mert magam is egyre ritkábban blogolok (hullámzó: belefogok, pár poszt, aztán egy jó hónap szünet)