2012. január 26., csütörtök

HP 2.0



Ma ennyi telik tőlem.
Nem túl látványos a kiszabott 50 férc, akik a születésükre várnak és a két lázas gyerkőc sem, úgyhogy ilyen morzsákkal kell beérnetek. :)

2012. január 23., hétfő

A nyílt napról

sajnos nincsenek képeim. Amikor lett volna időm kattintgatni, akkor éppen nem volt senki - rövid időszak volt - egyébként meg szinte végig telt ház volt, nagyon jó ritmusban.
Nem szeretek kijelenteni dolgokat. Véleményem van, de az is csak az enyém, nem vagyok olyan balga, hogy tuti igazságnak higgyem, de - mert mindig van egy de :) - most ki merem jelenteni, hogy ez egy jól sikerült nap volt. :) A műhelylátogatás helyenként workshop-ba csapott át, nem mindenkivel tudtam annyit beszélgetni mint szerettem volna, de nagyon mosolygós, kedves nap kerekedett belőle. Nagyon jó megtapasztalni, hogy sok embert érdekel, amit csinálok, kíváncsiak a helyszínre is és szívesen időztek a birodalmamban. Nagy meglepetésemre sok kedves ajándékot kaptam, ettünk, ittunk, vigadtunk. Köszönöm mindenkinek, aki eljött és ha fele olyan jól érezték magukat, mint én, akkor már nincs lelkiismeret furdalásom, hogy ilyen messzire eljöttek a kaland kedvéért. :) Folyt. köv. tavasszal.
Azért hoztam egy képet. Ahogy megláttam az volt az első gondolatom, hogy ezt meg kell mutatom nektek. Persze aztán a kisördög a vállamra telepedett, hogy nem biztos, hogy a legjobb reklám, de nekem megmelengette a szívemet. Nagyon. Kértem is, hogy hadd tarthassam meg. Inkább készítek egy újat. Mert hogy én szeretem, amiket készítek, az tiszta sor, de hogy más is annyira, meg még jobban, attól kicsit eláll a lélegzet. :)

Kabala karkötő, amit ritkán vett le a tulajdonosa. :)

Tavaszra megpróbálok összehozni egy másik időpontot!

Színterápia

Apró kis semmik, de pont az apró kis semmik dobják fel a napot, nem? Örömmel turkáltam az anyagok és a gyöngyök között. És ez még csak a jéghegy csúcsa... :)


Sweet nothings. I know. But these sweet nothings make your days, right? :) It was guilty pleasure rummaging through my fabrics and beads. And it's just the tip of the iceberg... Beware! :)

2012. január 22., vasárnap

Recycled elegance

Egy kis újrahasznosítás és megint sehol egy gomb, sehol egy fércöltés. :) Mostanában előfordultam újra bolhapiacokon és nem tudtam ellenállni pár csillár darabkának. Például ilyenek lettek belőlük. Pure szórakozás. Van ám nekem romantikus oldalam is, nem csak a játékos, vicces. :)



2012. január 19., csütörtök

HP

Ma így indult útnak egy levél...


Amikor először mutattam a könyves ékszereket, akkor írt nekem Bakarasz, hogyha lesz Harry Potterből, akkor ő szeretne. Itthon voltak a kötetek, de természetesen nem volt szívem beléjük vágni. Aztán anyu hazaállított eggyel, hogy a turiban találta és hamarosan át is alakult a kötet, mert duplikált példányoknak már nincs hely. :)

És látjátok a Big Ben-t??? Kész vagyok tőle, mindenhova tennék egyet. :) Fogok is...

2012. január 18., szerda

Dögös

A piros mellett ez a fekete lakkbőr is megosztott első helyet kapott a dögösségi versenyen. :)

2012. január 17., kedd

Nyílt nap

Szombaton nyílt nap a műhelyben 10-től 18-ig. Aki szeretne jönni, kérem írjon az info@fercmuvek.hu-ra és én holnap megírom pontosan hol is vagyok. :) Sokat segít ha a levél tárgyába beírjátok, hogy nyílt nap és esetleg egy hozzávetőleges időpontot írtok mikor jönnétek. Köszönöm!

Fiúk az életemből

Ma elküldtem ezt a képet egy kedves megkeresésre és azt hiszem még nem mutattam ezt a családi kincsemet. A nagypapám festette, az apukám van rajta és most a fiúk szobájában lóg. Ha már mutattam, nézzétek el nekem, nagy kedvencem. :)



A piece of family history. My grandfather painted this, my father is in this picture and now it hangs in my sons' room. :)

2012. január 16., hétfő

Vannak napok, hetek, amik nagyon is dolgosan telnek, de mégsem történik semmi blogba való. Vagy nem jut el a fényképezőgépig. Pedig már nagyon mutatnám a fiók fogantyúként születetteket, akik végül fülbevalótartóként végezték, a két átalakított hangfalrácsról már nem is beszélve. De ma elég az a 150 méter réz színű lánc is a boldogságomhoz, amit végre megkaparintottam. :)

2012. január 13., péntek

egy idézet

Katafolt-nál olvastam ezt az idézetet és nagyon szerettem volna ide feltenni. Mert amilyen egyszerű, annyira igaz.

"– Hát, ezeket én is meg tudtam volna csinálni – mondta az a szánalmas öreg faszi, akit Tommynak hívtak, és már nyafogott egyet azon is, hogy miért olyan rövidek a kávészünetek. – Ja, mos’ már igen, vén szarrágó – mondtam neki. – Most, hogy láttad őket. Így már bárki meg tudná csinálni őket. De nem jutott eszedbe. Úgyhogy elkéstél. – Elégedett voltam magammal. Az egészet az egyik tanáromtól szedtem fel még a suliban, leszámítva a „vén szarrágót”. Azt én tettem hozzá. Valami verset olvastunk, és az egyik kölyök pontosan ugyanazt mondta, mint most Tommy – „Ezt én is meg tudtam volna csinálni”. Mert könnyű vers volt. Rövid, és ismertük az összes szót belőle, és még csak nem is rímelt. És a tanár azt mondta: „Nem, nem tudtad volna. Most már tudnád, mert egyszerűen csak lemásolhatnád. De magadtól nem jutott volna az eszedbe.” Ez okos, gondoltam. Különben Tommy nem szólt hozzám, mióta vén szarrágónak neveztem, aminek örülök."

Nick Hornby

Újrahasznosítás

Mindig kell egy kis más, egy csöpp újdonság. Mert kísérletezni jó. :)


I always forget the English part of the blog. Sorry. I think this picture needs no explanation. Details later. :)

2012. január 12., csütörtök

Az idei első

férc, akit mutatok, de egyébként a harmadik. :)


Egyébként már ő is elkelt. :)

2012. január 11., szerda

Szavak

Általában arról szól minden szavakhoz fűződő bölcsesség, hogy a szó kevesebbet ér, mint a tett. Alapvetően én is egyetértek evvel, mert nem beszélni, cselekedni kell, mégis... Mert mindig van egy mégis, vagy de, esetleg egy habár. :) Ez is igaz:


Még mindig a szavak bűvöletében élek, hoztam újabbakat. :)





Ők láncon lesznek majd.



Ha valakinek komolyan tetszik valamelyik, akkor az info @fercmuvek.hu-ra írjon nekem egy üzenetet, mert az utóbbi időben minden tudásomat latba kellett venni, hogy időrendi sorba vegyem az érdeklődéseket különböző csatornákon, hiszen mindegyikből csak egy van, úgyhogy az viheti, aki előbb jelentkezett érte. :) Az üzenet tárgya legyen, hogy szavak. Köszönöm! Esti mese után tudok majd a levelekre válaszolni.

2012. január 10., kedd

Nyitva

Január 21-én nyitva lesz a műhely ajtaja, aki kíváncsi, jöhet. :)


Van, akit érdekelne?

2012. január 9., hétfő

Mérföldkő

Ez főleg nekem szóló bejegyzés. Elég fontos nap volt a mai az életünkben. El ne felejtsem. :)

Ma találkoztam a Csodalámpa alapítvány vezetőjével is. Már tudom, hogy egy 7 éves István nevű kisfiúnak teljesítjük majd a kívánságát a licitből befolyt összeggel. Amint megvan a kép az átadásról, rögtön mutatom. :) Jó hír még, hogy nem ő lesz az egyetlen, legalább még egy kívánságot tudunk majd teljesíteni.

Mindemellett egy közös project is körvonalazódni látszódik, úgyhogy hihetetlen fáradtság mellett csupa mosoly volt a nap. Mindenkinek sok ilyet kívánok!

Nem tudom miért összevisszák a betűk...

2012. január 8., vasárnap

A tavalyi utolsók és az idei elsők

Mostanában a hobbim a szókeresés. Tavaly év végén ezek voltak az utolsó készült darabok és idén is az elsők. Egy kis válogatás. :)

Az idei első, tulajdonképpen véletlen, de abban ugye nem hiszünk. :)


Jogos a panasz, hogy ne csak angol szavak legyenek, de tény, hogy itt számít a méret is és a szavaink hosszúnak bizonyulnak. Azért próbálkozom. :)


Külön kedvencem a bőr nélküli bőr nyaklánc. :)
Ez a titkos lánc nagyon népszerű volt decemberben, pedig nem is mutattam még a blogon.

Egy régebbi elhibázott szállítmányból maradt pár, a szokásosnál sokkal kisebb fülbevalóalap. Gombom nem volt bele való, úgyhogy régóta vártak egy doboz mélyén. Üveggel lesz belőle egy-két pár. Ilyen visszafogott kis semmik. :)
És ennek sosincs vége, és még mennyi vár az asztalomon. :)



Piszkosul élvezem ezt a vadászatot. Sok-sok pozitív szó vár az asztalomon. Idén szükségünk lesz rájuk.

Nowadays my hobby is searching for words. I try to create some jewellery with Hungarian words, but they seem to be too long. :) I can't wait to make more and more, especially with positive words. We'll need them.

2012. január 7., szombat

Ecseri

Hirtelen úgy alakult, hogy lett egy szabad hétvégi délelőttöm. Dolgom van, de mivel rugalmasan időzíthetem a dolgokat és este már viszonylag kevés kaland vár a magamfajtára, gondoltam, hogy útnak indulok. Régen vadásztam kincsekre, úgyhogy irány az Ecseri. Apróságokra vágytam, csöpp lélekemelőre. Nem kellett sokáig várni, meglettek az első zsákmányok. :)

A brüsszeli csipkét ajándékba adták, de ami igazán tetszik, az az, ahogy a világosbarna és a türkiz illik egymáshoz ezen a képen. Ott fel sem tűnt, de tuti, hogy lesz hasonló összeállítású ékszer előbb-utóbb. :)


Ugyanott vettem szerszámot is.


Ez így nem olyan nagy dolog, de nézzétek csak a méretét. :)


És a kis tartóban még egy csavarhúzó is meglapult. ŐŐŐrület! :)


Már régen kinéztem magamnak ezt a kartotékos dobozt és most is fel kellett érte kutatni a boltot, de szerencsére meglett és megvárt. :)




A slusszpoén a doboz keresése alatt történt, mert épp egy sarokban matattam, hogy hátha ott lesz, amikor rátaláltam A dologra. Nagyon régóta fájt a fogam egy klasszikus redőnyös, sokfiókos iratszekrényre. Iratom is van bőven, de aki mütyürökkel dolgozik, az tudja csak igazán micsoda kincs sok kis fiók. És akkor egyszer csak ott termett és én tudtam, hogy már nem megyünk egyedül haza. :) Már itthon is vagyunk és már csak azon kell agyalnom a kitakarítása után, hogy ha nagy lesz, milyen színű legyen. :)

2012. január 5., csütörtök

Egy fotó / A photo

Igaz, a licit a fércbook-on zajlott, de azért a fércművekhez köthető, úgyhogy a blogban is itt a helye.

Még adós vagyok egy fontos fényképpel. Hétfőn találkozom az alapítvány vezetőjével, de a licitek elutalása természetesen már megtörtént és ahogy ígértem itt a bizonylat róla. Kicsit több lett az összeg utólagos felajánlásokkal, többletutalásokkal és hogy szép legyen, felkerekítettem a végét és 250.000 forint került átutalásra. :)


This is the proof that I transferred the money we had raised on the Advent Bidding to the account of the foundation.

Szolgálati közlemény

Régóta kerülöm a másolás témát. Bárhol üti fel a fejét, szinte mindig indokolatlan indulatokat vált ki és a végén mindenről szó van, csak az eredeti problémáról nem. Egyébként meg felesleges is róla beszélni, tenni kell ellene. Én megtettem a magam lépését. Az illetékes hivatal műnyilvántartásba vette az alkotásaimat és ilyen módon bizonyító értékű hivatalos tanúsítványom van, hogy a szerzői jogok engem illetnek ezekkel kapcsolatban. Akik a játékaimat, ékszereimet másolják, illetve megtévesztésig hasonlókat készítenek, visszaélnek a jogaimmal és peres úton kártérítésre kötelezhetőek.

2012. január 2., hétfő

Fáradtságom története / Story of my tiredness

Nem akartam összefoglalót írni. Nem volt kedvem, az időt másra akartam fordítani. Aztán történt egy-két dolog, ami miatt mégiscsak visszanéztem egy kicsit. Az év első napján itthon tettem-vettem, rendet raktam és meg kellett állapítanom, hogy nagyon fáradt vagyok. Hiába volt vége a hajtásnak, a november és a december nem múlt el nyomtalanul. Ahogy az egész év sem. Mert visszanéztem és már tudtam, hogy miben fáradtam el. Nézzétek csak. :)

I didn't want to write a summary. I didn't feel like it, I wanted to spend that time on something else, something new. Then things happened and I looked back. On the first day of the year I was at home and I realized how tired I was. The fairs and the joys of Christmas didn't disappear without a trace. I went through my blog posts and I understood why I was so tired. Take a look. :)
Tavaly ilyenkor is hasonlóan fáradt voltam. Nagyon kemény decemberen és éven voltunk túl. Tulajdonképpen a pihenésé lett volna a főszerep, de egy régi vágyam januárban végre megvalósult. Legalább egy évig kerestem a megoldásokat, mire végre eljutottam az első mintadarabig, majd egy követendő útig, ami végig kísért az éven. Elkészült az első biléta az ékszereimre.


This time last year, I was just as tired as now. It was a tough December, and a very tough year. Eventually I just wanted to take a little time out, but a long awaited idea of mine took shape at the end of the month. I had been looking for a solution for over a year and finally I had the first finished piece in my hands. Later it was made chrystal clear that it was my road to follow. The first tag was ready to complete my jewellery.

Februárban is egy nagy előrelépés történt, mert megérkezett az első szállítmány a saját tervezésű anyagaimból. Volt-e öröm? Igen. :)
A férceket sem szettem volna kihagyni a jóból, úgyhogy a készülő kulcstartók mellé elkészültek a férces bevásárlóérmék. Juhéjj!
Új állvánnyal jelentem meg a vásárokon és új gombszerszámot újítottam be, amivel félgömböket is tudtam készíteni.

In February, when my own fabric arrived, another dream came true. Was it fun? Yes, of course. :)
I didn't mean to neglect my figures, so the keyring-sized versions got their own tags with Bunny on it. The tag perfectly fits the shopping trolleys so they are not only beautiful but useful, as well. Hurray!
I introduced my new displays at the fairs and had a new fixture to make semi sphere buttons.

Az elkészült saját textileket még egyedibbé próbáltam varázsolni és én festettem meg őket. Rátaláltam a fodor rózsákra, amik nagy kedvencek lettek és nagy élmény volt a műhely megjelenése Nők Lapjában.
Mégis úgy gondolom, hogy a hónap fénypontja, a fű, fa, virág kollekció megjelenése volt.

I tried to make my own fabric more unique by painting. It wasn't too successful, but I thoroughly enjoyed every minute of it. I found the ruffle-roses which became bestsellers and they still are. The appearance of my studio in Nők Lapja - the most popular weekly magazine in the country - was a great experience.
Still, the highlight of the month was the introduction of my first collection of brooches. Grass, tree, flower...


Április elején nyuszkó a Lakáskultúrában és a Kiskegyed Otthonában is ott mosolygott. Indultam az Év Anyavállalata versenyben. Bekerültem az első 10-be, de kicsit csalódás volt, hogy a kézműveseket a szakmai zsűri csak sereghajtónak értékelte a végső mezőnyben. Nem túl lelkesítő üzenet..., de a lényeg, hogy egy rossz minőségű szállítmány miatt megszülettek a kétoldalas macaron láncok, amik azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. :)




Bunny appeared in two magazines. No wonder, Easter was coming. :) I had a parcel full of damaged goods. I didn't want to throw away the bent pendant bases so I made the first two-sided pendants. Macaron necklaces were born and they are still quite popular.

Májusban elkezdődik nálunk a szülinapi szezon, viszont sok újdonság készült fércileg. Azt hiszem a csikóhal volt a legnagyobb kedvenc. A vendégjárás közepette már nagyon készült műhely és nagyon örültem, hogy csatlakozhattam a sok kicsi kreatív csapatáshoz.


May means the start of endless birthday parties in our family, so I wasn't too active but I made some new figures. The seahorse was everybody's sweetheart. Between the parties I was busy renewing my studio as I needed more and more space and some fundamental changes had to be made. It was great to join the creative team of sok kicsi, a charity event to raise money.

Júniusban készült egy kép, ami később nyomtatásban is megjelent, a zászló füzér leírása is és a férckertem virágai összezsugorodtak, hogy fülbevalóként és medálként is hordhatóak legyenek. Evvel egy időben elkészültek az eddigi legapróbb ékszerek egy csepp... néven.



I took a picture in June which later was published. I made a tutorial on bunting. On popular demand my metal flowers shrank to make nice pendants or earrings. Alongside my tiniest jewellery collection was introduced. A drop of... I leave the ending to your imagination. :)


Július morcogósan indult Morcival, a mosómedvével, de igazából nem volt rossz a kedvem, mert egy újabb kedvencek születettek. A TRIO kollekció alaphangon is rögtön szerelem lett, de azt hiszem a későbbi bőrös verziók lettek a szívem csücskei. Időközben kedves figuráimat is elkezdtem ékszerbe álmodni és nyuszkó megszületett medálként és fülbevalóként.



I started June by making a grumpy raccoon, but I wasn't grumpy at all as new favourites came along. TRIO pendants were instant favourites and this made me really happy. Later the leather version was even better. In the meantime I wanted to transfrom my toys into jewellery. Naturally Bunny was the first to take shape. :)


Idő közben rájöttem, hogy a szezonális újdonságokkal elő kell készülni, úgyhogy augusztusban már meg is mutattam az őszi ékszereket. A sünit, a baglyot és a levélkéket. Köszönöm, hogy szerettétek őket (is). :) A hónap csúcspontja egy londoni kiruccanás volt. Sóhaj.


It was only August, but my autumn collection was ready. The owl, the hedgehog and the falling leaves. Thanks for loving them. :) And then came a trip to London. Sigh.

Szeptemberben a bőr TRIO-k berobbanása mellett engedtem a nyomásnak és elkezdtem hosszú láncokat készíteni DUO long néven. Hirtelen szerelembe estem a könyvekből ollózott, üveggel takart ékszerekkel.



After introducing the leather rings, earrings and TRIO pendants I started to make long necklaces. Again, on popular demand. DUO long necklaces were born. Out of the blue I fell in love with making glass covered jewellery. I used old books and was on word hunting many nights. :)

Októberben az apróságokra helyeztem a hangsúlyt. Mivel év közben folyamatosan kikristályosodott, hogy nem szeretnék semmilyen sorba beállni, tettem még egy fontos lépést, hogy a saját gyártású ékszeralapok palettáját bővítsem. Apró fülbevaló és medál alapok készültek különböző méretekben. Jövőre folytatom ezt a tendenciát. Idő közben Hamburg-ban is elkezdték árulni az ékszereimet egy csodálatos boltban.
Hozzájutottam egy dobozhoz régi kincsekkel és készült néhány egyedi darab, az Örökség kollekció. Evvel nem szándékozom elárasztani a piacot, de néha egy-egy kincset majd készítek.



In October I focused on small details. As I want to use my own jewellery bases in the future I made them in different sizes to fulfil every need. It wasn't a too spectacular step, but a very important one. In the meantime a charming shop in Hamburg started to sell my jewellery.
I got a box full of memories and it was a kickstart to a special little collection, called Heritage. I don't mean to have them regularly, but every now and then I will give away one or two pieces from my family's embroidery.

Ettől a hónaptól már karácsonyi lázban égett a fércművek háza tája. Megjelentek a kötött ékszerek és persze a karácsonyi újdonságok. A karácsonyfa díszek a fülbe, a félpár kesztyűcskék és persze a hóember. A kötős szekció bemutatkozott az ékszereivel - K5.




Christmas had already taken over in November as knitted buttons apperared alongside with new Christmas designs. Christmas ornaments and gloves were the options to the necklaces and the earrings. Snowman was the winter brooch. The knitting section started to make hand-knit jewellery under the name of K5, but this pun only works in Hungarian. :)

A legsűrűbb hónap. Néha nem hiszem el mi minden fért el ebben a hónapban. Sok-sok vásár, kedves ember, fontos találkozás, ünnep, de a legfontosabb nekem az adventi készülődés volt. Elmondhatatlan örömet okozott, hogy a segítségetekkel végül 250.000 forintot utalhattam a Csodalámpa Alapítvány számlájára az adventi liciteket követően. Csodálatos, felejthetetlen élmény volt, már nagyon készülök a jövő évire. :) Majdnem kifelejtettem, hogy decemberben a gombok megjelentek a Nők Lapjában.


What can I say? The busiest month of the year. Sometimes I just don't get how many things happened in December. Many fairs, nice people, important meetings, celebration, but the preparation for the sesonal advent bidding was the most important. It was indescribable joy to support a foundation with 250.000 forint with your help after the biddings. It was one of the greatest joys of my life. Can't wait next year's. Thank you! I almost forgot to mention the appearance of my jewellery in Nők Lapja.


Dolgos egy év volt. It was a busy year. :)