2012. november 30., péntek

Holnap indul

Ilyen nagyszerű alkotókkal is találkozhattok a 24 nap egyikén. Vagyis a közös munkánk gyümölcsével. :)

Nagyon köszönöm nekik!


2012. november 28., szerda

Dögös

Ez a szó jutott eszembe ezekről az ékszerekről. 

Az első szettnél mondjuk nem kérdés, mert ez a szaténnal bélelt csipke magáért beszél.


A második már egy kis magyarázatra szorul, de képzeljétek el egy bevállalós, jó humorú nő dekoltázsa környékén....


élvezd a látványt 

...na ugye, hogy dögös.  :)

2012. november 27., kedd

Adventi licit idén is

A tavalyi adventi licit nagyon mély nyomokat hagyott bennem. Ismeritek azt az érzést, amikor elképzeltek valamit és az sokkal, de sokkal jobban sül el? A tavalyi licit egy ilyen élmény volt. Az elejétől a végéig.  Az újonnan érkezők itt olvashatnak a kezdeményezésről. 

Nem volt kérdés, hogy idén is belevágok. Ezt kb. a második napon eldöntöttem tavaly, pedig akkor még hol volt a vége... :) 
Óriási  öröm volt, hogy végül nem is egy, hanem két gyermek kívánságát is teljesíteni tudtuk. És itt erősen a többesszámon van a hangsúly. Idén még inkább. Sokat gondolkodtam már tavaly is, hogy mivel tehetném még csábítóbbá, különlegesebbé a licit tárgyakat. Már egy évvel ezelőtt eljátszottam a gondolattal, hogy idén ismerős kézműveseket, iparművészeket, fotósokat kérek fel egy kis közös alkotásra. Így történt, hogy már a licit előtt széles volt a mosolyom, mert a legtöbben a megkereső levélre félórán belül már válaszoltak is lelkes igenekkel. Itt is köszönöm nekik, hogy segítenek, részt vesznek, magukénak érzik ezt a kezdeményezést. Az adventi időszak felében olyan alkotásokat bocsátunk majd licitre, amik abszolút egyediek, erre az alkalomra készült fércek, ékszerek, egyebek, így nem tudom meddig fogom megállni, hogy beszálljak a licitbe, mert szinte mindet megtartanám magamnak. :)  A közreműködőkről szép lassan rántom le a leplet, úgyhogy érdemes lesz naponta követni az eseményeket.


A sok pozitív visszajelzés, támogatás mellett persze megjelent tavaly a kritikus hangnem. Rosszallóan írták, hogy miért pont ezt az alapítványt választottam és hogy szerintük máshol jobb helyen lenne az összegyűlt összeg. Én tiszteletben tartom mások véleményét, de kérem, hogy más is tartsa tiszteletben az én választásomat és ha módjában áll, akkor támogassa azt. Ha nem ért egyet, az sem baj. Ha tudom, én is támogatni fogom az ő kezdeményezését és örülni fogok, ha tesz is valamit más alapítványért, ügyért. 

Idén is a Csodalámpa alapítványt szeretném támogatni az összegyűlt összeggel. Ők életet fenyegető betegségben szenvedő gyerekek kívánságait teljesítik. 

Az ékszerekre és fércekre a Facebook-on lehet majd licitálni december 1-jétől. Mindegyik kikiáltási ára 1000 forint lesz és a minimum licitlépcső 100 forint. Minden reggel 8 és 10 óra között felteszem az aktuális ékszert vagy fércet és este 10-ig tart majd a licit. A nyerteseknek számolniuk kell még a postaköltséggel az aktuális postai díjszabás szerint ajánlott, elsőbbségi levélként. Aki szeretné, az majd a soron következő WAMPok egyikén is átveheti a nyert terméket. A nyertesnek másnap utalnia kellene az összeget a számlámra, hogy 24-én este az egész összeget egyben tudjam elutalni a Csodalámpa Alapítvány számlájára.
Remélem kedvetekre lesznek a nyíló adventi fércablakok és valóra váltjuk egy kisgyerek kívánságát! J

2012. november 24., szombat

Lassan

készülődni kell az ünnepre. Idén a szokásosnál is kevesebb idő lesz erre, úgyhogy nem árt előre tervezni. Az adventi időszak már itt is van a sarkon túl és ugye tudjátok, hogy ez minek a kezdete? :) Hamarosan indul a 2. adventi licit, meglepetésekkel. A hét elején írok róla bővebben is. 

Addig is elhoztam a mostani kedvenc fülbevalómat. :)


2012. november 22., csütörtök

Három a kislány

Újra fércek! A kötős szekció is belendült, úgyhogy csini pulcsikban pompáznak a nyuszkó lányok. Érzik ők is, hogy jön a hideg.


Ahogy a kertben a madarak is. Reggel szabályszerűen követelték az etetőbe a magokat. Azóta viszont nem láttuk őket. Nekünk nem csak válogatós macska, de válogatós madarak is jutottak?... 

2012. november 20., kedd

Londonból jöttem, mesterségem címere...

Igazság szerint nem tudom felidézni azt a pillanatot, amikor először gondoltam arra, hogy külföldön is szerencsét kellene próbálni. Arra viszont pontosan emlékszem, hogy amikor London felmerült, az első gondolatom Camden volt. Ez London egyik legbohóbb része. Legalábbis bennem még olyan emlékek éltek élénken gyerekkoromból, hogy punkok ülnek sorban lehetetlenebbnél lehetetlenebb frizurákkal és nagyon mérgesen néztek, ha valaki le szerette volna őket fotózni. Ezen kívül persze a piac is megragadt bennem és amikor már pár vásáron túl voltam itthon, elkezdtem arról álmodozni, hogy milyen jó lenne egyszer ott is kipróbálni magamat. Egy kép erejéig kitérnék a vizualizáció fontosságára. (Ez így elég tudományos? :) )


Aki régóta olvassa a blogot, talán még emlékszik egy régebbi hóbortomra. Tudom, hogy teljesen felesleges, viszont költséges hobbiként régebben dobozos zsepiket gyűjtöttem. Kizárólag a bontatlan doboztak okoztak boldogságot. Ez influenza idején érzékenyen érintette a család többi tagját, mert ha itthon elfogyott a zsepi, akkor sem lehetett hozzányúlni a hegyekben álló zsepis dobozaimhoz. Tudom, tudom, nem kell mondani, ez beteges. Azóta felismertem ezt a problémát, kerestem anonim antizsepisdobozgyűjtő csoportokat, végül ezek hiányában  - micsoda rés! :) - egyedül kezdtem megbirkózni a problémámmal és ugyan sokszor a visszaesés fenyeget, de tavasz óta használjuk a felhalmozott készletet. Akkor lekerült egy biciklis darab a műhelybe. Nem sokkal utána már az amszterdami utat intéztem. Egy kedves vásárlóm meglepett egy londoni dobozzal, ez váltotta a bicikliset lent és - mondanom sem kell - a londoni utat is hamarosan elkezdtem szervezni. :))


Igen, igen, jól látjátok, találtam egy New York dobozt is. :P Ki tudja mi lesz, semmit nem veszíthetek, ha mostantól ezt használom... :)

Mielőtt még Londonra térnék, mutatok még valamit ebben a témában. Talán egy másik bizonyíték, hogy ilyesminek tényleg van értelme. A régi lakásunkban volt egy képkeret, amibe többféle méretű és alakú képet lehetett bekeretezni. Költözés után sok minden dobozokban maradt és mostanában a kezembe kerültek a keretben lévő képek. Nagyon meglepődtem. Olyan képeket válogattam ki akkoriban, amik ezért vagy azért megtetszettek és jólestek a szememnek. Egy kertrészletet is. 


Kicsit elkerekedett a szemem, amikor rájöttem, hogy alapjában véve ilyen lett a mi kertünk is. Ott a fa, sima fű lett, pont mint a képen. Évekig néztem a régi lakásban, valahogy a tudatalattimba férkőzött és a végén meg is valósult. Persze lehet kötekedni hogy nem úgy, meg nem teljesen ugyanolyan, de nekem valahogy mégis bizonyosságot adott, hogy csak el kell képzelni, ki kell gondolni mit szeretnénk és végül megvalósul. 

Na, ha maradt még itt valaki, akkor írok Londonról is. :)
Elég rizikós vállalkozás alapvetően, mert kint a piacokon elsőbbséget élveznek a rendszeres résztvevők.  A többiek pedig álldogálnak a bőröndjeikkel, dobozaikkal és várják, hogy az üresen maradt helyekre bekerüljenek. Benne volt a pakliban, hogy vissza kell hoznunk mindent anélkül, hogy kipakoltunk volna. Voltak piacok, ahol eleve megírták az elbírálás után, hogy a karácsonyi időszakban esélyem sincs bekerülni újonnan érkezőként, sajnos a rendszeres megjelenést pedig nem tudom garantálni.  Az is szimpatikus volt, hogy az újak közül azok élveztek előnyt, akik maguk készítette termékekkel érkeztek. Így szerencsére lett helyünk. :) Már az jó indítás volt, hogy a kipakolásnál a fel-alá futkározó főszervező odavetette, hogy 'fabolous stock' - kb. csodálatos áru - és az külön jól esett, hogy amikor beszedte napközben az asztalpénzt, félárat számolt, mert nagyon tetszett neki a stand. :) Ezek apróságok, de tény, hogy itthoni szervezőktől még nem tapasztaltam ilyen rugalmasságot és kedvességet. 


A vásár nagyon jó hangulatban telt. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki kijött és meglátogatott.  (Jó sokan voltatok, hihetetlen. :)) ) A fércművek indulás elején az volt a boldogító tudat, hogy bármerre indulnék el az országban, kedves ismerősökkel találkozhatnék - ahogy ez már sokszor megtörtént az évek alatt - de most további boldogság volt, hogy az országhatárokon kívül is kedves ismerősökkel, barátokkal futhat össze az ember. Ez valami hihetetlen élmény. Remélem lesz még alkalmunk visszatérni, mert ugyan a Camden nem feltétlenül a mi piacunk, hiszen főleg turista látványosság, nem kézműves vásár a megfelelő közönséggel, de mivel volt időnk más piacokat is körbejárni, már tudom, hogy melyikre szeretnék még bekerülni a közeljövőben. 




Kaptunk még dicséretet, elég váratlan helyről. :) Hazafelé az átvizsgálásnál kiszedtek minket a sorból.  mondták, hogy látják, hogy ékszerek vannak a csomagban, de túl sötét a kép, mert annyi minden volt benne és kérhetem, hogy egy külön helyiségben vizsgáljanak át minket, az értékük miatt. Mondtam, hogy nyugodtan vizsgálhatnak itt is bármit, nincs takargatnivalónk. A kis kézipoggyászainkat - ebben volt a legtöbb ékszer, mert nem szerettem volna kockáztatni, hogy eltörjenek a nagy bőröndben - elkezdték kipakolni és csak pakoltak, csak pakoltak, csak pakoltak. A hölgy nyitogatta a dobozokat és hirtelen széles lett a mosolya, hogy milyen szépek, a vele együtt dolgozó úr pedig nem győzött dicsérni minket, hogy ilyen kis táskában még sosem látott ennyi dolgot, nagyon ügyesen pakolunk, tanítani kellene. :)) Arra már nem vállalkozott, hogy újra visszapakolja. :))
Hullafáradtan érkeztünk haza 3 intenzív nap után, de annyi élménnyel, hogy szerintem még januárban is ezt fogom feldolgozni. Volt egy pont, amikor már úgy éreztem, hogy kész, több szépség, ötlet, kreativitás nem fér a fejembe, ideje haza indulni. Ha az ember koncentráltam ilyen helyekre megy, koncentrál, akkor hamar telítődik. :) Persze így is sok minden kimaradt, de remélem hamarosan lesz folyt. köv.  


Még olyan szerencsés is voltam, hogy Vica személyében profi fotós is volt a standnál. A képek az ő munkáját dicsérik. Köszönöm, mesések! :)

2012. november 5., hétfő

Minek ez a rohanás?

Ma jól megtalált ez a kép. 


Minden személyes töltet nélkül, de az utóbbi napokban, hetekben úgy érzem olyan dózisban ért utol az emberek árnyoldala, hogy kicsit a hitemet vesztettem ebben a világban. Ha lenne lehetőség, rögtön beugranék Dr. Emmett Brown autójába és visszarepülnék az időben. Egy kicsit lelassulni, beszűkülni.  Mert én tudom, hogy fontos a tudás, az információ is hatalom, de úgy érzem út közben már több a negatív töltet, mint amit kezelni tudok. 
Nem szokásom, de már most a jövő évi fogadalmaimon agyalok, az egyszerűsödés jegyében. Próbálkozom új irányokkal, próbálom a külső és belső pörgést is lelassítani, mert nem is olyan régen tényleg volt egy olyan pillanat, amikor szó szerint megálltam, hogy megkérdezzem magamtól, hova is rohanok? Vannak évek óta halogatott elképzelések, ötletek, amiket ideje lenne megvalósítani. Ez talán fog egy kis változást hozni a blog életébe is. Úgyis vannak, akik évek óta figyelik a változásaimat, talán ezt sem fogják bánni. :)

Nyakláncok - csoportkép

Egy kis szín ezen a szürke napon. Egyszerű bőr medálok 45 cm-es láncon. 


Ha valakit érdekel, írjon az info@fercmuvek.hu - ra. 2500 Ft + posta az áruk. 

2012. november 3., szombat

Rudolf - ChristMESSy mood



Elkapott a karácsonyi készülődési láz. Biztos mert tudom, hogy decemberben erre egy percem nem lesz. Már most nem látom át az év végét, úgyhogy idén ChristMESS-nek neveztem el magamban. :) Az biztos, hogy itthon nem lesz tradicionális karácsony, főleg 24-e után tudok majd készülni. És hogy miért? Lássuk a vásári naptárt:

november 11. - WAMP - Millenáris
november 17. - Camden Lock Market - London
december 9. - WAMP - Millenáris
december 16. - WAMP - Millenáris
december 23. - WAMP - Millenáris

Ezért is volt idén korán a leadási határidő a karácsonyi rendelésekhez, mostantól vásári készülődés van, sajnos egyedi kéréseket mostantól nem tudok fogadni. Természetesen a készen lévő fércekből, ékszerekből bárki válogathat kedvére. Továbbra is teszek fel majd csoportképeket a vidéki érdeklődőknek, akik nem jutnak el vásárokba, de a WAMPokon is szívesen látok mindenkit a teljes készlettel. :)

Itthon is kellene valamit alakítani, most hogy Mafla felfedezte a nyári halacska dekort. Már valami alakul, majd mutatom. :)